vicomte jelentése

kiejtése: vikomt
  • francia főnemes, rangban a báró és a gróf között
  • francia, ‘ua.’ ← ófrancia visconte ← középkori latin vicecomes ‘algróf, a gróf helyettese’: lásd még: vice- | comes, comitis ‘gróf’, tkp. ‘kísérő’ (ti. a királyé)

További hasznos idegen szavak

A vicomte és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

biannuális

  • félévenkénti, évente kétszeri
  • latin biannualis ‘ua.’: bi(s) ‘kétszer’ | annualis ‘évenkénti’ ← annus ‘év’

kontratánc

szinkretikus

  • tudomány a szinkretizmusra jellemző, annak jegyeit viselő (pl. vallás)
  • angol syncretic ‘ua.’, lásd még: szinkretizmus

kantaridin

  • kémia egyes bogarak, főleg a kőrisbogár testnedvéből nyert, hólyaghúzó hatású méreganyag
  • tudományos latin cantharidin ‘ua.’: Cantharidae ‘lágybogárfélék’ ← görög kantharisz, kantharidosz ‘galacsinhajtó bogár’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

monografikus

  • tudomány monográfiai jellegű (mű)
  • tudomány monográfiákra jellemző
  • német monographisch ‘ua.’, lásd még: monográfia

avar

  • történelem kora újkori lovas-nomád nép, amely a honfoglalás előtti századokban a Kárpát-medencében birodalmat alkotott
  • történelem e nép tagja
  • latin Avarus ‘ua.’ ← ótörök abar ‘engedetlen, lázongó’

kromofor

  • kémia a színezékek színét létrehozó atomcsoport
  • német Chromophor ‘ua.’: lásd még: kromo- | görög phoreó ‘hordoz’

autogenezis

  • biológia önnemzés
  • biológia az élőlények kialakulásának valami belső, nem anyagi okot tulajdonító elmélet
  • tudományos latin autogenesis ‘ua.’, lásd még: auto-, genezis

bokszol

2
  • cipőt ken, fényez
  • lásd még: boksz3

sacrosanctum

kiejtése: szakroszanktum
  • vallás a szentek szentje, a szentély belseje
  • latin, ‘ua.’: sacer, sacro- ‘istenségnek szentelt’ | sanctus ‘szent’, lásd még: szankció

penetrancia

  • biológia azoknak az egyedeknek az aránya egy populációban, amelyek a genotípussal megegyező fenotípust mutatják
  • angol penetrancy ‘ua.’, lásd még: penetráns

apriorizmus

  • filozófia bölcseleti felfogás, mely szerint a tér, idő, okság és a természeti törvények az emberi elmében eleve élő, a tapasztalatot megelőző fogalmak
  • tudományos latin apriorismus ‘ua.’, lásd még: a priori, -izmus

hisztrió

  • történelem színész az ókori Rómában
  • történelem középkori csepűrágó, ripacs
  • átvitt értelemben ripacs, silány színész
  • latin histrio ‘ua.’

aberráció

  • eltérés, rendellenesség
  • orvosi nemi eltévelyedés, beteges hajlam
  • csillagászat egy csillag látszólagos helyének eltolódása az égbolton (a földpálya különböző pontjairól nézve)
  • fizika optikai lencse vagy tükör leképezési hibája
  • biológia az adott fajra jellemző tulajdonság megváltozása
  • genetika változás az egyedre jellemző kromoszómák számában vagy alakjában
  • latin aberratio ‘ua.’, lásd még: aberráns

ligatúra

  • orvosi elkötés, lekötés
  • zene kötőív hangok között
  • nyomdászat két betű összekötése, pl. fˇ, ć
  • latin, ‘kötelék’ ← ligare, ligatum ‘köt’
  • lásd még: liga