sporogónium jelentése

  • növénytan a mohák spóratokja
  • tudományos latin, ‘ua.’: lásd még: spóra | goné ‘mag, ondó’ ← gennaó ‘nemz’

További hasznos idegen szavak

katharok

  • vallás középkori délfrancia eretnekmozgalom tagjai, akiknek aszketikus és dualista eszméi egyházellenes és antifeudalista törekvésekkel párosultak
  • latin többes szám cathari ’tiszták’ ← görög katharosz ’tiszta’
  • lásd még: katarzis

capellanus

kiejtése: kapellánusz
  • vallás segédlelkész, káplán
  • vallás uralkodó vagy nagyúr udvari kápolnájának papja
  • középkori latin. ‘ua.’, eredetileg ‘ereklyeőrző’ ← kicsinyítő képzős cap(p)ella ‘kápolna’, tkp. ‘Szent Márton ereklyéjének őrhelye’ ← késő latin cappa ‘csuklyás köpeny’ (ti. Szent Mártoné, amelynek állítólagos darabjait sok helyen őrizték ereklyeként)
  • magyar káplán, kápolna
A sporogónium és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

biot

kiejtése: bio
  • fizika az áramerősség új mértékegysége az elektromágneses mértékrendszerben, 10 amper
  • J.B. Biot francia fizikusról

antropozófus

  • vallás az antropozófia híve
  • magyar, lásd még: antropozófia (a filozófia-filozófus mintájára)

deduktív

  • tudomány a dedukció módszerét használó, levezető, következtető
  • német deduktiv ← francia déductif ‘ua.’, lásd még: dedukál

miazma

  • orvosi (túlhaladott felfogás szerint) a talajból eredő fertőző, ragályt terjesztő kipárolgás
  • latin miasma ‘ua.’ ← görög miaszma ‘szennyezés, fertőzés’ ← mianó ‘szennyez’

matrikuláris

  • hivatalos anyakönyvi
  • latin matricularis ‘ua.’, lásd még: matrikula

dekreditál

  • hiteltelenít
  • német dekreditieren ← francia décréditer ‘ua.’: dé(s)- ← latin dis- ‘el, félre’ | crédit ‘hitel’ ← latin creditum ‘ua.’ ← credere, creditum ‘hisz’

aiol

  • lásd még: eol

obligatórius

  • kötelező, köteles
  • középkori latin. ‘ua.’, lásd még: obligál

diszkonjugált

  • orvosi összehangolatlan, kancsalságot eredményező (szemizomműködés)
  • latin dis- ‘szét, el’ | lásd még: konjugál

boksz

2
  • fülke, páholy, rekesz (kávéházban, vasúti kocsiban)
  • istállórekesz, lóállás
  • angol box ‘doboz’ ← latin buxum ‘puszpángfából való láda’ ← görög püxisz ‘szelence’

spriccelt

  • textilipar az alapszíntől elütő apró foltokkal tarkázott (kelme)
  • lásd még: spriccel