rinforzando jelentése

kiejtése: rinforcandó
  • zene fokozódó hangerővel (adandó elő)
  • olasz, ‘ua.’ ← rinforzare ‘erősít’: ri-latin re- ‘újra’ | in- ‘bele’ | olasz forza ‘erő’ ← késő latin fortia ‘ua.’ ← fortis ‘erős’

További hasznos idegen szavak

de lege ferenda

  • jogtudomány a még megalkotásra váró jogszabály alapján
  • latin, ‘ua.’: lex, legis ‘törvény’ | ferendus ‘meghozandó’ ← ferre ‘hoz’

ensaladilla

kiejtése: enszaladilja
  • irodalom középkor végi spanyol verses műfaj: tartalmában, jellegében, versformában, sőt nyelvileg is heterogén költemény
  • spanyol kicsinyítő képzős, ‘ua.’, tkp. ‘vegyes salátácska’ ← ensalada ‘saláta’, tkp. ‘besózott’: enlatin in ‘bele’ | salarlatin salare ‘sóz’ ← sal ‘só’
A rinforzando és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

steril

  • orvosi csírátlan, csírátlanított, csíramentes
  • terméketlen, meddő, magtalan, nemzésre képtelen
  • kopár, rideg, puszta, üres
  • német steril ‘ua.’ ← latin sterilis ‘meddő’

abakusz

  • matematika ókori görög számolótábla (amelyet finom porral hintettek be, hogy írni lehessen rá)
  • építészet oszlopfő vagy pillérfő felső, négyzetes vagy kerek záróeleme
  • latin abacusgörög abaksz, abakosz ‘szavazatszámláló tábla, deszkalap ‘ ← (?) héber abhák ‘por’

kelta

  • főnév történelem, néprajz az ókorban nagy és jelentős, ma már csak néhány milliós lélekszámú indoeurópai népcsoport
  • e népcsoport ma élő nyelvei (ír, walesi, breton)
  • melléknév e népcsoporttal, nyelveivel kapcsolatos
  • latin Celtae ‘kelták’, talán ‘harcosok’ (óskandináv hildr ‘háború’, litván kalti ‘lesújt’)

hermetice

  • légmentesen (elzárt)
  • latin, ‘ua.’, lásd még: hermetikus

pouvoir

indolencia

  • nemtörődömség, hanyagság, közönyösség
  • latin indolentia ‘ua.’, lásd még: indolens

polinéziai

  • főnév néprajz a polinéziai szigetvilág lakója
  • az ott élők nyelveinek valamelyike
  • melléknév e népekkel, nyelvekkel kapcsolatos
  • német, francia Polynesie, angol Polynesia, a Csendes-óceán szigetvilágának nyugati, legnagyobb egysége: lásd még: poli- | görög nészosz ‘sziget’

alfabetice

  • betűrendben
  • újkori latin alphabetice ‘ua.’, lásd még: alfabetikus

attacca

kiejtése: attakka
  • zene közbülső szünet nélkül játszandó (az új tétel az előző után)
  • olasz, ‘ua.’, tkp. ‘kapcsold hozzá’ ← attaccare ‘hozzákapcsol’, lásd még: attak

favella

  • hullámlemezekből összetákolt viskó a latin-amerikai (főleg a brazíliai) nagyvárosok nyomornegyedeiben
  • az ilyen viskókból álló nyomornegyed
  • portugál favela ‘ua.’ ← ?

szentimentalizmus

  • irodalom az érzelmek szabadságát hirdető irányzat a 18. század végén és a 19. század elején
  • átvitt értelemben érzelmesség, érzelgősség, szenvelgés
  • német Sentimentalismusangol sentimentalism ‘ua.’, lásd még: szentimentális

melankolikus

  • lélektan bánatos, mélabús, levert, lehangolt
  • búskomorságra hajló
  • latin melancholicusgörög melankholikosz ‘búskomor’, tkp. ‘fekete epéjű’: semlegesnemű melan ‘fekete’ | kholé ‘epe’ (ókori eredetű felfogás szerint a fenti indulati alkat oka a fekete epe túltengése a testnedvek között)

benignus

  • jóindulatú, jólelkű, jóakaratú
  • orvosi jóindulatú, nem rákos (daganat)
  • latin, ‘ua.’: bene ‘jól’ ← bonus ‘jó’ | (g)igno ‘nemz’

garantíroz