Idegenszótár

renegát jelentése

  • hitehagyott, hitszegő, júdás
  • + kém
  • német Renegat ← spanyol renegado ‘hitehagyott’ ← népi latin renegare ‘megtagad’: re- (nyomósító) | negare ‘tagad’ ← neg, nec ‘nem’

További hasznos idegen szavak

azték

  • néprajz Mexikó indián őslakos népe
  • e nép tagja
  • német Azteke ← spanyol azteco ‘ua.’ ← nahua indián aztecatl ‘északi emberek’

diszázsió

  • közgazdaságtan valuták és devizák, ill. értékpapírok piaci árának lefelé való eltérése a hivatalos árfolyamtól, ill. a névértéktől
  • német Disagio ‘ua.’: latin dis- ‘szét, el’ | lásd még: ázsió
A renegát és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

fonetika

  • nyelvtan hangtan, a beszédhangok tudománya
  • tudományos latin phonetica (scientia) ‘hangokkal kapcsolatos (tudomány)’ ← görög phónétikosz ‘a beszédhanghoz tartozó’ ← phóné ‘hang’
  • lásd még: fonéma

karbonári

markotányos

  • katonai katonai táborban ételt-italt árusító kereskedő
  • régi német Markadant, mai Merkatander ‘ua.’ ← olasz mercatante ‘kereskedő’ ← késő latin gyakorító mercatare ← latin mercari, mercatus ‘kereskedik’ ← merx, mercis ‘áru’
  • lásd még: marketing

fibrinogenopénia

  • orvosi a fibrinogén hiánya vagy elégtelen mennyisége a vérben
  • tudományos latin fibrinogenopaenia ‘ua.’: lásd még: fibrinogén | paene ‘alig’

pszichoaktív

exhereditáció

  • jogtudomány az örökségből való kizárás
  • latin exhereditatio ‘ua.’: ex- ‘ki’ | hereditas ‘örökség’ ← heres, heredis ‘örökös’
  • lásd még: hereditárius

eritrin

  • ásványtan kobaltvirág, üvegfényűen áttetsző vörös kobaltarzenoid
  • német Erythrin ‘ua.’: görög erüthrosz ‘vörös’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

sztoikus

  • főnév az ókori sztoikus iskola tagja, híve
  • melléknév a megpróbáltatásokat bölcs nyugalommal viselő, szilárd, rendíthetetlen, állhatatos
  • higgadt, kiegyensúlyozott, szenvtelen
  • latin stoicus ← görög sztoikosz ‘ua.’, tkp. ‘a Sztoához tartozó’ ← görög Sztoa (Poikilé) ‘(festett) oszlopcsarnok’, épület Athénban, ahol a sztoicizmus hívei tartották összejöveteleiket

kolinda

  • néprajz karácsonyi ének
  • néprajz karácsonyi kántálás házról házra járva Kelet-Európában
  • román colind% ← ősszláv kolenda, lásd még: koleda

infúzió

  • orvosi folyadékban oldott gyógyszer lassú bevitele az érrendszerbe
  • latin infusio ‘ua.’, tkp. ‘beleöntés’ ← infundere ‘beleönt’: in- ‘bele’ | fundere, fusum ‘önt’

kalokagathia

  • filozófia a szép és jó egységének, a testi szépség és a lelki nemesség harmóniájának eszménye az antik bölcseletben
  • görög, ‘ua.’ ← kalosz kai agathosz ‘szép és jó’

erozív

  • geológia koptató, alakító (erő, tényező)
  • német erosiv ← francia érosif ‘ua.’, lásd még: erodál

biaxiális

  • techn kéttengelyű
  • tudományos latin, ‘ua.’: latin bi(s) ‘kétszer’ | axis ‘kocsitengely’