rétoromán jelentése

  • főnév nyelvtan Svájc délkeleti részében és Dél-Tirolban beszélt újlatin nyelv
  • e nyelven beszélő személy
  • melléknév e néppel, nyelvvel kapcsolatos
  • német Rätoromane ‘ua.’: latin Raeti ‘ókori kelta nép, amely a mai Tirol területét lakta’ | lásd még: román2

További hasznos idegen szavak

olivin

  • ásványtan átlátszó, olajos fényű vas-magnézium-szilikát ásvány
  • német Olivin ‘ua.’: latin oliva ‘olajfa’ | -in (ásványra utaló toldalék)

bifurkáció

  • földrajz folyómeder kétfelé ágazása, szétválása
  • oktatás a tanulási lehetőségek szétválása bizonyos iskolatípusokban, bizonyos életkorban
  • latin bifurcatio ‘ua.’: bi(s) ‘kettős’ | furca ‘szénavilla’
A rétoromán és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

nappa

  • puha, nyújtható, finom bárány- vagy kecskebőr
  • német Nappa ‘ua.’ ← Napa kaliforniai város nevéből

kérüx

  • történelem hadüzenetek, fegyverszünetek és bírósági ügyek kihirdetője az ókori görög városállamokban
  • görög, ‘ua.’ ← kérüsszó, tkp. kérük-szó ‘kihirdet’

müon

  • fizika mü-mezon, gyenge kölcsönhatásokban részt vevő, közepes tömegű instabil elemi részecske
  • lásd még: , (mez)on

homoioterm

ombrográf

  • meteorológia a csapadék mennyiségét mérő és önműködően feljegyző berendezés
  • angol ombrograph ‘ua.’: görög ombrosz ‘eső’ | lásd még: -gráf

szalvarzan

interregionális

paraklázis

  • geológia törés, letörés, vetődés
  • német Paraklase ‘ua.’: lásd még: para- | görög klaszisz ‘törés’ ← klaó ‘tör’

koitál

  • orvosi közösül
  • német koitieren ‘ua.’, lásd még: koitusz

cante jondo

kiejtése: kante hondó
  • irodalom gitárkísérettel előadott, fájdalmas hangvételű ősi andalúz népdal
  • spanyol, ‘ua.’, tkp. ‘mély dal’: cantelatin cantio ‘ének’ ← canere, cantum ‘énekel’ | jondo ‘mély’ ← latin fundus ‘fenék, alj’

-ád(a)

  • személy vagy hely nevéhez illesztett végződés, amely az illetővel kapcsolatos, rá vagy a helyre jellemző tettet, viselkedést, eseményt vagy műalkotást jelöl (lásd még: gaszkonáda, jeremiád(a), robinzonád, spartakiád, továbbá karinthyáda ‘Karinthyra jellemző élc vagy szellemes ugratás’
  • német, francia (Ili)ade ‘(Ili)ász’ ← görög Iliasz, (Ili)adosz ‘ua.’, tkp. ‘történet Ilionról’, az ~ tehát megfelel a magyar -ásznak, pl. Zrínyiász

rapszódia

  • irodalom szenvedélyes hangú, csapongó gondolatmenetű lírai költemény
  • zene egytételes, fantáziaszerű zenemű több (általában népzenei) témára
  • latin rhapsodia ‘ua.’ ← görög rhapszódia ‘vándor-énekes által előadott füzér eposztöredékekből’, lásd még: rapszodosz