személy vagy hely nevéhez illesztett végződés, amely az illetővel kapcsolatos, rá vagy a helyre jellemző tettet, viselkedést, eseményt vagy műalkotást jelöl (lásd még: gaszkonáda, jeremiád(a), robinzonád, spartakiád, továbbá karinthyáda ‘Karinthyra jellemző élc vagy szellemes ugratás’
német, francia (Ili)ade ‘(Ili)ász’ ← görögIliasz, (Ili)adosz ‘ua.’, tkp. ‘történet Ilionról’, az ~ tehát megfelel a magyar -ásznak, pl. Zrínyiász
francia, ‘ua.’: ma ← latinmea ‘enyém’ birtokos névmás | demoiselle ← ófranciadameiselle ← késő latinkicsinyítő képzős *domnicella ‘ua.’ ← népi latindomna ← latindomina ‘hölgy, a ház úrnője’ ← domus ‘ház’
A -ád(a) és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.