priváta jelentése
oktatás magánóra
latin privata (lectio) ‘magán(lecke)’, lásd még: privát
További hasznos idegen szavak
a maharadzsa feleségének címe
hindi maháráni ‘nagy királyné’: mahá ‘nagy’ | ráni ‘királyné’ (lásd még: latin regina ‘ua.’)
(katonai) menetfelszerelés
német Rüstung ‘páncélzat, fegyverzet’ ← rüsten ‘felkészít, felfegyverez’
A priváta és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
tréfás rabszállító kocsi
magyar , az automobil szóból
matematika osztó (szám)
nyelvtan osztó (számnév)
német distributiv ← francia distributif ‘ua.’, lásd még: disztribuál
orvosi a születés időpontja körüli
tudományos latin perinatalis ‘ua.’, lásd még: peri- , natális
rövid keleti köpeny, kaftán
török beşmet ‘ua.’
kiejtése: in angusztiisz
szorult helyzetben, végszükségben
latin , ‘ua.’: in ‘-ban’ | angustia ‘szorultság’ ← angustus ‘szűk’ ← angere ‘szorít, fojtogat’
anatómia a combhoz, ill. a combcsonthoz tartozó
latin , ‘ua.’, lásd még: femur
biológia abiogenezis útján keletkezett
német abiogen ‘ua.’, lásd még: abiogenezis
körzet, kerület, kisebb közigazgatási egység Oroszországban
orosz . ‘ua.’ ← okruzsitj ‘körülkerít’: o- (nyomósító) | krug ‘kör’
magyar korong
orvosi savtúltengéses
német hyperazid ‘ua.’, lásd még: hiperaciditás
látványos, szembetűnő
német spektakulär ← francia spectaculaire ‘ua.’, lásd még: spektákulum
műszaki gépkocsiszekrény, autó felépítménye
német Karosserie ‘ua.’ ← francia carrosserie ‘hintó szekrénye’, eredetileg ‘kocsiépítő műhely’ ← carrosse ‘kocsi, fogat’ ← olasz carrozza ‘kocsi, hintó’ ← carro ‘szekér’ ← latin carrus ‘ua.’
lásd még: kargó
zene két nyelvsípos, magas hangú fafúvós hangszer
német Oboe ← francia hautbois kiejtése: oboa ‘ua.’, tkp. ‘magas (hangú) fa’: haut ← latin altus ‘magas’ | bois ← késő latin buscus ‘erdő, fa’, lásd még: bukszus