polinom jelentése

  • matematika többtagú algebrai kifejezés
  • német polynom ‘ua.’: lásd még: poli- | görög nomosz ‘törvény, osztály’

További hasznos idegen szavak

mukopoliszacharid

  • biokémia emlősök szervezetében kötőszöveti vázanyagok, testnyálkák és váladékok alkotórésze, két vagy több egyszerű cukorból összetett szénhidrát
  • latin mucus ‘nyál’ | lásd még: poliszacharid

marginalizmus

  • közgazdaságtan határhaszon-elmélet, amely a fogyasztási termék egyensúlyi árát a fogyasztók hasznossági értékítéletével magyarázza
  • közgazdaságtan határelemzés, a használati érték és a csereérték közötti összefüggések vizsgálatára szolgáló elmélet
  • angol marginalism ‘ua.’, lásd még: marginális, -izmus
A polinom és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

revanzsál

  • viszonoz, meghálál (szívességet, ajándékot), megszolgál
  • + megtorol, bosszút áll, elégtételt vesz
  • német revanchierenfrancia revancher ‘viszonoz, megtorol’: latin re- (nyomatékos) | vindicare ‘igényt támaszt, követel, megtorol’, lásd még: vindikál

afélium

  • csillagászat naptávol, a bolygók legnagyobb távolsága a Naptól
  • ennek pontja a bolygópályán
  • tudományos latin aphelium ‘ua.’: görög apo ‘-tól’ | héliosz ‘Nap’

onánia

  • orvosi (férfi) önkielégítés
  • tudományos latin onania ‘ua.’ ← Onanról, Júda fiáról, aki "földre vesztegeti vala a magot" (1Móz 38,9)

mikrokozmosz

  • a mikroorganizmusok, ill. az elemi részecskék világa
  • átvitt értelemben az ember világa a mindenséggel szembeállítva
  • lásd még: mikro-, kozmosz

szenátus

  • történelem az előkelők államtanácsa az ókori Rómában
  • politika (egyes államokban) a kétkamarás parlament felsőháza
  • történelem szabad királyi városok tanácstestülete
  • latin senatus ‘ua.’, eredetileg ‘öregek tanácsa’ ← senex, senis ‘öreg’, lásd még: geruszia
  • lásd még: szenior

breccsa

  • geológia törmelékes, durva szemcsés üledékes kőzet
  • olasz breccia ‘ua.’, tkp. ‘nyílás, hasadék, zúzalék’ ← germán (pl. ófelnémet brehhan ‘tör’, német brechen, angol break ‘ua.’)

flanc

  • bizalmas felvágás, jómódot fitogtató öltözködés, viselkedés
  • bécsi német Pflanz ‘pipere, cicoma’ ← német Pflanze ‘növény’ ← latin planta ‘ua.’ (a jelentésváltozás pontos menete ismeretlen)

helóta

  • történelem háborúban ejtett fogolyból lett állami rabszolga az ókori Spártában
  • átvitt értelemben rabsorba taszított, jogfosztott ember
  • latin helotagörög helótész ‘ua.’ ← (?) heleu ‘elfogott’ ← haireó ‘foglyul ejt’

hisztizik

  • bizalmas hisztériás jelenetet rendez
  • lásd még: hiszti

lazzarone

kiejtése: laddzaróne
  • koldulásból, alkalmi munkákból élő nápolyi szegény
  • pejoratív csavargó, naplopó, ingyenélő
  • olasz, ‘ua.’ ← lazzaro ‘beteg koldus’, lásd még: lazarett

agnoszkál

  • felismer
  • holttestet azonosít
  • latin agnoscere, tkp. ad-gnoscere ‘felismer’: ad- ‘oda’ | gnoscere, utóbb noscere ‘ismer, tud’
  • lásd még: ignobilis, nobilis

kopula

  • kötelék
  • zene orgona kapcsolószerkezete
  • nyelvtan az összetett állítmány igei eleme
  • latin kicsinyítő képzős copula, tkp. coapula ‘szíj, kötelék’: co(n)- ‘össze’ | apere ‘illeszt’
  • lásd még: adaptál

nasztia

  • növénytan külső változások által előidézett, de az inger irányától független helyzetváltoztató mozgás magasabb rendű növények szerveiben
  • tudományos latin nastia ‘ua.’ ← görög nasztosz ‘sűrű, tömött (tészta)’ ← nasszó ‘töm, döngöl’

edomita

  • a Holt-tengertől délre eső ókori Edom, későbbi nevén Idumea lakója
  • latin, ‘ua.’ ← görög edomitész ‘ua.’ ← héber edóm ‘vöröses’