minuszkula jelentése

  • kisbetű, kis kezdőbetű
  • alsó és felső száras betűkből álló írástípus a középkori kódex- és oklevélírásban
  • latin kicsinyítő képzős minuscula (littera) ‘kisebb fajta (betű)’ ← kicsinyítő képzős minusculus ‘parányi’, lásd még: mínusz

További hasznos idegen szavak

globula

  • csillagászat intersztelláris porból és gázokból összesűrűsödött, gömb alakú kisebb, sötét köd
  • német Globule ‘ua.’ ← latin kicsinyítő képzős globulus ‘gömböcske’, lásd még: glóbusz

defraudáns

  • jogtudomány sikkasztó
  • latin defraudans ‘ua.’, lásd még: defraudáció
A minuszkula és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

doketizmus

  • vallás ókori keresztény eretnekség, amelynek tanai szerint Krisztus emberi teste, földi élete, szenvedése és kereszthalála merő illúzió volt
  • görög doketiszmosz ‘ua.’ ← dokeó ‘látszik (vminek)’
  • lásd még: dogma

belletrisztikus

  • irodalom a belletrisztikával kapcsolatos
  • német belletristisch ‘ua.’, lásd még: belletrisztika

induktivitás

  • villamosság az indukció nagyságának fizikai állandója
  • német Induktivitätfrancia inductivité ‘ua.’ lásd még: induktív

kondicionált

  • biológia feltételes, adott feltételekre kialakított (reflex)
  • lásd még: kondicionál

exteroreceptív

  • biológia a külvilágból érkező ingerületek fogadására alkalmas (szerv)
  • angol exteroreceptive ‘ua.’: latin exter ‘külső’ | lásd még: receptív

aorisztosz

  • nyelvtan a befejezettséget jelző múlt idejű igealak a görög nyelvtanban
  • nyelvtan ilyen jellegű igealak néhány más nyelvben (bolgár, grúz)
  • görög, ‘ua.’, tkp. ‘meghatározatlan, körülhatárolatlan’: a- ‘nem’ | horisztosz ‘elhatárolt’ ← horidzó ‘határol’ ← horosz ‘határ’

profosz

  • katonai katonai börtön felügyelője
  • német Profos ‘börtönőr’ ← ófrancia provost ‘elöljáró, prépost’ ← késő latin propositus ‘elöljáró’, tkp. ‘előre helyezett’: pro- ‘előre’ | ponere, positum ‘tesz, helyez’
  • lásd még: prépost

onanizál

  • orvosi (férfi) önkielégítést végez, magához nyúl
  • magyar, lásd még: onánia (a pasztőr–pasztőrizál s hasonló szópárok mintájára)

oftalmikus

  • orvosi a szemmel kapcsolatos
  • tudományos latin ophthalmicus ‘ua.’ ← görög ophthalmosz ‘szem’

irritáció

  • orvosi enyhe gyulladás, bántalom
  • átvitt értelemben bosszúság
  • tudományos latin irritatio ‘ua.’, lásd még: irritál

manipulus

  • történelem római katonai egység, a cohors harmadrésze
  • vallás a katolikus pap miseöltözetében a bal alsó karon viselt széles, díszes szalag
  • latin maniplus vagy manipulus ‘kis katonai egység’, tkp. ‘maroknyi szalma, amelyet egy rúdon hadijelvényként vittek’, eredetileg ‘kézbe való, egy maroknyi’: manus ‘kéz’ | plere ‘telít, megtölt’ (a fenti második jelentés, valamint az újkori latin manipulare, lásd még: manipulál jelentésköre késői és önálló fejlemény a szó manus eleme alapján)
  • lásd még: manuális

étagčre