metateória jelentése

  • tudomány egy tudomány fogalmainak rendszerét magasabb szinten, formalizáltan vizsgáló tudomány (mint metalogika, metamatematika stb.)
  • lásd még: meta-, teória

További hasznos idegen szavak

natív

  • természetes, eredeti
  • veleszületett, öröklött
  • helybeni, helyben keletkezett
  • német nativlatin nativus ‘ua.’ ← nasci, natus ‘születik’

arisztoteliánizmus

  • filozófia Arisztotelész bölcseleti iskolája, ennek tanai
  • filozófia az Arisztotelész tanain alapuló, zsidó, keresztény és arab elemekkel kiegészült középkori bölcseleti irányzat
  • tudományos latin Aristotelianismus ‘ua.’, lásd még: arisztoteliánus, -izmus
A metateória és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

homoszféra

  • meteorológia a földi légkör alsó, kb. 100 km magasságig terjedő része, amelyben a levegő összetevőinek aránya állandó
  • német Homosphäre ‘ua.’, lásd még: homo-, szféra

dekkol

  • katonai fedezékben rejtőzik, lapul
  • átvitt értelemben kötelezettsége teljesítése alól kibújva lapul, sunyít
  • műszaki festékkel befed
  • német decken ‘befed’ ← Decke ‘tető, fedél, fedezék’

barranco

  • geológia a vulkáni kúpokat felszabdaló meredek falú vízmosás
  • spanyol, ‘ua.’, tkp. ‘szakadék’

free jazz

kiejtése: frí dzsesz
  • zene a rögtönzésnek nagy szerepet engedő amerikai dzsesszirányzat az 1960-as években
  • angol, ‘ua.’: free ‘szabad’ | lásd még: dzsessz

kontiguitás

  • szomszédság, érintkezés
  • összefüggés, kapcsolat
  • latin contiguitas ‘ua.’, lásd még: kontiguus

receptákulum

  • növénytan növényi vacok
  • tudományos latin receptaculum ‘ua.’, eredetileg ‘tartó, gyűjtőhely’ ← gyakorító receptare ‘befogad’ ← recipere, receptum ‘ua.’, lásd még: recipiál

mezokefál

  • anatómia átlagos fejhosszúságú
  • német mesokephal ‘ua.’: lásd még: mezo- | görög kephalé ‘fej’

halleluja

dentális

  • nyelvtan foghang, olyan mássalhangzó, melynek képzésekor a nyelvhegy a foggal érintkezik
  • orvosi a fogakkal kapcsolatos
  • latin (vox) dentalis ‘ua.’ ← dens, dentis ‘fog’

sztoa

  • építészet egyik oldalán nyitott, oszlopsoros folyosó az ókori görög építészetben
  • görög, ‘ua.’, lásd még: sztoikus

pszichogén

krépisz

  • öltözködés katonacsizma, fenn rövid csizmához, alul saruhoz hasonló ókori görög lábbeli
  • görög, ‘ua.’, lásd még: krepidóma

sala terrana

kiejtése: szála terrána
  • építészet a kertre nyíló földszinti díszterem olasz barokk palotákban
  • olasz, ‘ua.’: lásd még: szála | terranonépi latin terranus ‘földi, földszinti’ ← terra ‘föld’