martellato jelentése

kiejtése: martellátó
  • zene (zongoradarab) keményen, élesen (adandó elő)
  • olasz, ‘ua.’, tkp. ‘kalapálva’ ← martellare, martellato ‘kalapál’ ← martellonépi latin martellus ‘kalapács’

További hasznos idegen szavak

metamorfizmus

  • geológia a földkéreg mozgása, amely a kőzetek átalakulásával jár
  • angol metamorphism ‘ua.’, lásd még: metamorf, -izmus

faciális

A martellato és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

afibrinogenaemia

kiejtése: afibrinogenémia
  • orvosi súlyos vérzékenység annak folytán, hogy a véralvadást elősegítő anyag hiányzik a vérből
  • tudományos latin, ‘ua.’: görög a- ‘nem’ | lásd még: fibrinogén | görög haima ‘vér’

fi donc

kiejtése: fidonk
  • fúj! gyalázat!
  • francia, ‘ua.’: fi ‘fúj’ | donc nyomósító szó, tkp. ‘akkor, hát, nos’ ← késő latin dumque ‘ua.’

bonifikatőr

  • kereskedelem kommersz borpárlatokban alkalmazott ízjavító anyag, növényi kivonat
  • francia bonificateur ‘ua.’ ← bonifier ‘javít, jobbá tesz’, lásd még: bonifikál

plutokrácia

  • politika a gazdagok politikai hatalmán alapuló társadalmi berendezkedés
  • francia plutocracie ‘ua.’: görög plutosz ‘vagyon’ | kratosz ‘erő, hatalom’ (a demokrácia, arisztokráca mintájára)

chylus

kiejtése: hílus
  • orvosi tejszerű nyiroknedv a bélcsatorna nyirokereiben
  • tudományos latin, ‘ua.’ ← görög khülosz ‘növényi nedv, testnedv’

disszonáns

  • zene rosszul hangzó, fülsértő
  • kirívó, elütő, oda nem illő
  • átvitt értelemben egyenetlenséget okozó, sértő
  • késő latin dissonans ‘ua.’ ← dissonare ‘széthangzik, elüt’: dis- ‘szét, el’ | sonare ‘hangzik’ ← sonus ‘hang’

epileptikus

  • melléknév orvosi az epilepsziával kapcsolatos
  • főnév orvosi epilepsziában szenvedő személy
  • tudományos latin epilepticusgörög epiléptikosz ‘ua.’, lásd még: epilepszia

izogonális

  • főnév földrajz, meteorológia folytonos vonal, amely az azonos elhajlású helyeket köti össze a földmágnességi térképeken
  • melléknév matematika ugyanazon szöget bezáró, egyenlő szög alatt hajló
  • német isogonal ‘ua.’, lásd még: izogon

luminancia

  • fizika fényesség, fényerő, fénysűrűség
  • tudományos latin luminantia ‘ua.’ ← késő latin luminans, luminantis ‘fénylő’ ← luminare ‘fénylik’, lásd még: lumen

foszgenit

  • ásványtan ólomszaruérc, a négyzetes rendszerbe tartozó ásvány
  • német Phosgenit ‘ua.’: lásd még: foszgén | -it (ásványra utaló toldalék)

demarkációs vonal

  • katonai fegyverszünet kötésekor kijelölt ideiglenes határ a hadviselő felek között
  • lásd még: demarkáció

krach

  • csőd, bukás, összeomlás
  • baj, csapás, kellemetlenség
  • robbanás, robaj
  • német Krach ‘ua.’

minuszkula

  • kisbetű, kis kezdőbetű
  • alsó és felső száras betűkből álló írástípus a középkori kódex- és oklevélírásban
  • latin kicsinyítő képzős minuscula (littera) ‘kisebb fajta (betű)’ ← kicsinyítő képzős minusculus ‘parányi’, lásd még: mínusz

kolosszális

  • óriási, roppant nagy, nagyszabású, nagy horderejű
  • nagyszerű, remek, pompás
  • újkori latin latin colossalis ‘ua.’, lásd még: kolosszus