maroken jelentése

  • textilipar bordázott, vászonkötésű félselyem kelme
  • textilipar könyvkötéshez használt szemcsés vászon
  • fekete szattyánbőr
  • francia maroquin ‘finom marokkói bőrfajta’, tkp. ‘marokkói’ ← Maroc ‘Marokkó’ ← Marrakech városnév, berber ‘erődített hely’

További hasznos idegen szavak

exterminál

  • kiirt, kipusztít, megsemmisít
  • latin exterminare ‘eltávolít, kiűz a határból’: ex- ‘ki, el’ | terminus ‘határ’

hébér

A maroken és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

grejfol

  • bizalmas fogdos, tapogat, markolász
  • német greifen ‘megragad, megfog’

garmond

  • nyomdászat tíz pont nagyságú betű
  • nyomdászat ilyen betűkből készült szedés, szöveg
  • C. Garamond francia tipográfus nevéből

panegirikus

  • mértéktelenül dicsérő, magasztaló
  • német panegyrischgörög panégürikosz ‘ua.’, lásd még: panegirisz

sztereometrikus

  • geometria térmértani
  • angol stereometric ‘ua.’, lásd még: sztereométer

precíz

  • pontos, alapos, finom, aprólékos
  • rendszerető, gondos, lelkiismeretes
  • német präzisfrancia précis ‘ua.’ ← latin praecisus ‘elöl levágott, megszabott’: prae- ‘elöl’ | caedere, caesus ‘vág, öl’

arzenát

  • kémia az arzénsav sója
  • tudományos latin arsenatum ‘ua.’, lásd még: arzén

proszektúra

  • orvosi kórboncnokság, kórházi osztály, ahol a holttestek boncolását végzik
  • tudományos latin prosectura ‘ua.’, lásd még: proszektor

palesztra

organizál

  • szervez, létrehoz, megalakít
  • rendszerez, rendez
  • német organisierenfrancia organiser ‘ua.’, lásd még: orgánum

menóra

  • vallás hétágú gyertyatartó mint zsidó kultikus tárgy
  • héber mánórá ‘ua.’, tkp. ‘gyertyaszál’

kunsztstikli

  • bizalmas ügyes mutatvány
  • német Kunststück ‘ua.’, lásd még: kunszt, stikli

pszichofiziológia

  • orvosi a fiziológiai folyamatok és a lelki élet kapcsolatait vizsgáló lélektani tudományterület
  • lásd még: pszicho-, fiziológia