marinha jelentése

  • irodalom gallego vagy portugál sajkadal, bárkadal
  • portugál (cançăo) marinha ‘tengeri (dal)’ ← latin marinus ‘tengeri’ ← mare ‘tenger’
  • lásd még: mare

További hasznos idegen szavak

aenigma

instancia

  • + kérelem, kérvény, folyamodvány
  • latin instantia ‘ua.’ ← instans, instantis ‘sürgető’, lásd még: instál
A marinha és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

coeno-

szinonimika

  • nyelvtan a rokonértelműség jelenségével foglalkozó nyelvtudományi ág
  • német Synonymik ‘ua.’, lásd még: szinonima

legitima portio

kiejtése: … porció
  • jogtudomány köteles rész (pl. örökségből)
  • latin, ‘ua.’, lásd még: legitim, porció

druida

  • történelem pap, varázsló az ókori kelta népeknél
  • ír, gael druidh ‘varázsló, mágus’, tkp. ‘igen bölcs’

fináncarisztokrácia

  • közgazdaságtan az összefonódott ipari és banktőke birtokosainak nagy befolyású társadalmi rétege
  • lásd még: finánc, arisztokrácia

hisztopatológia

  • orvosi kórszövettan
  • tudományos latin histopathologia ‘ua.’: lásd még: hiszto-, patológia

pszichiáter

  • orvosi elmegyógyász, a pszichiátria szakembere
  • német Psychiater ‘ua.’, lásd még: pszichiátria

paragrammatizmus

  • orvosi a nyelvtani szerkezetek hibás használatában megnyilvánuló beszédzavar
  • tudományos latin paragrammatismus ‘ua.’: görög para- ‘mellé, hibásan’ | lásd még: grammatika, -izmus

effeminált

  • elnőiesedett
  • elpuhult
  • latin effeminare, effeminatum, tkp. ex-feminare ‘nőiesít, elpuhít’: ex- ‘el’ | femina ‘nő’

hisztolízis

  • orvosi szövetoldódás, szövet lebomlása
  • tudományos latin histolysis ‘ua.’: lásd még: hiszto- | görög lüszisz ‘feloldás’ ← lüó ‘old, felold’

kancellár

  • történelem uralkodói oklevelek és rendeletek megfogalmazója és kiadója a középkorban
  • történelem a régi magyar kancellária vezetője
  • politika (Auszriában, Németországban) miniszterelnök, kormányfő
  • + kancelláriai írnok
  • késő latin cancellarius ‘bírósági tisztviselő, hivatalvezető’, lásd még: kancellária