oxigén jelentése

További hasznos idegen szavak

hemorroida

  • orvosi aranyér, visszeres csomó a végbélben
  • tudományos latin haemorrhoida ‘ua.’: görög haima ‘vér’ | rhoé ‘folyás’ ← rheó ‘folyik’

esszencia

  • filozófia lényeg, lényegiség
  • átvitt értelemben vminek a veleje
  • középkori latin essentia ‘ua.’ ← essens, essentis ‘létező’ (erőszakolt képzés az esse (‘lenni’) nyomán, ennek folyamatos melléknévi igeneve ui. ens, entis, lásd még: entitás)
A oxigén és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

elektronoptika

  • fizika elektron- vagy ionsugár eltérítése vagy fókuszálása elektromágneses mezőkkel
  • fizika ilyen elven működő berendezés
  • fizika az ilyen vizsgálat tudományos elmélete
  • lásd még: elektron1, optika

szezám

  • növénytan olajos magvú indiai növény
  • irodalom varázsszó (az Ezeregyéjszaka meséiben)
  • német Sesamlatin sesamumgörög szészamé ‘ua.’ ← sémi ?

dirndli

  • öltözködés puffos ujjú, bő szoknyájú, köténykés könnyű női ruha
  • bajor-osztrák kicsinyítő képzős Dirndl ‘lánykaruha’, tkp. ‘parasztlányka’ ← német Dirne ‘vidéki lány’

kantharosz

  • művészet talpas és füles ókori görög ivóserleg
  • építészet korai keresztény bazilikák átriumának kútja
  • görög, ‘serleg’

miocita

  • anatómia izomsejt
  • tudományos latin myocyta ‘ua.’: lásd még: mio- | kütosz ‘üreg, cella, sejt’

afta

  • orvosi szájfekély, apró gennyes kelés nyálkahártyán (főleg a szájüregben)
  • latin aphta ‘ua.’ ← görög aphthai ‘kelés, fekély’

heccmejszter

  • + bizalmas heccek szervezője
  • német Hetzmeister ‘ua.’, lásd még: hecc, majszter

brikett

  • sajtolt szénpor mint tüzelőanyag, széntégla, tojásszén, szénpogácsa
  • német Brikettfrancia kicsinyítő képzős briquette ‘ua.’ ← brique ‘tégla’ ← holland brik ‘ua.’

heterogónia

  • biológia nemzedékváltakozás, olyan szaporodásmód, amelyben az ivarosan és a szűznemzéssel szaporodó nemzedékek egymást váltják
  • tudományos latin heterogonia ‘ua.’: görög heterosz ‘másik, más’ | goné ‘szülés, születés’

loyal-

spermatociszta

  • anatómia ondóhólyag
  • tudományos latin spermatocysta ‘ua.’: lásd még: sperma | görög küszté ‘hólyag’

fâché

flektáló

  • nyelvtan hajlító (nyelv), mint az indoeurópai és sémi nyelvek, amelyek a szó mondatbeli viszonyait a tőmagánhangzók váltakozásával és ragokkal fejezik ki
  • német flektierend ‘ua.’ ← latin flectere ‘hajlít’
  • lásd még: flexió