Idegenszótár

mancipatio jelentése

kiejtése: mancipáció
  • történelem az adásvétel ünnepélyes formája az ókori Rómában, öt tanúval, mérlegtartóval (aki a vételárat rézlemezekben kimérte) és előírt formulák kimondásával
  • latin, ‘ua.’ ← mancipare, mancipatum ‘átenged, elad’ ← manceps, mancipis ‘vevő’: manu ‘kézzel’ ← manus ‘kéz’ | capere ‘megfog’
  • lásd még: emancipál, manuális

További hasznos idegen szavak

exitus

  • orvosi halál (beállta)
  • tudományos latin exitus (letalis) ‘(halálos) kimenetel’ ← exire, exitum ‘kimegy’: ex- ‘ki, el’ | ire ‘megy’

adagium

  • bölcs mondás, közmondás
  • latin, ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | aio, ait, eredetileg agio ‘mond’
A mancipatio és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

retorikus

  • főnév szónok
  • a retorikai tudomány művelője
  • melléknév a szónoklattannal kapcsolatos
  • átvitt értelemben szónokias, fellengzős, hangzatos
  • latin rhetoricus ← görög rhétorikosz ‘szónoki’, lásd még: rétor

eufonikus

  • nyelvtan jól hangzó, szép hangzású
  • angol euphonic ‘ua.’, lásd még: eufónia

inzuláris

  • szigetszerű, szigetjellegű, a szigetlétből fakadó
  • tudományos latin insularis ‘ua.’ ← insula ‘sziget’

szomnifer

  • orvosi altatószer
  • latin somnifer ‘álmot hozó, altató hatású’: somnus ‘alvás’ | ferre ‘hoz’

ductilis

profán

  • vallás világi, nem egyházi, avatatlan
  • tiszteletlen, kegyeletsértő
  • köznapi, közönséges
  • német profan ‘ua.’ ← latin profanus ‘fel nem szentelt, (istentiszteletbe, kultuszba) be nem avatott’, tkp. ‘a szentélyen kívül rekedt’: pro- ‘előtt, kívül’ | fanum ‘szentély’ ← fas ‘isteni törvény’

szuperegó

  • lélektan felettes én
  • tudományos latin superego ‘ua.’: super ‘fölött, fölé’ | ego ‘én’

kallusz

  • orvosi hegszövet
  • latin callus vagy callum ‘ua.’, tkp. ‘vastag bőr, kérges bőr’

pilaszter

  • építészet falpillér, a fal síkjából félig kiemelkedő, többnyire díszítő, faltagoló elem
  • német Pilaster ← olasz pilastro ‘nem igazi pillér’: pila ‘oszlop, pillér’ | -astro (becsmérlést kifejező toldalék)

ablaut

  • nyelvtan a szótő magánhangzójának váltakozása az indoeurópai és sémi nyelvekben a ragozás és a szóképzés folyamán, pl. német werfe, wirft, warf, geworfen ‘dob’
  • német Ablaut ‘ua.’: ab- ‘el, félre’ | Laut ‘hang’

szklerotikus

  • orvosi érelmeszesedéses
  • orvosi ennek folytán zavaros elméjű, szellemileg leépült
  • tudományos latin scleroticus ‘ua.’ ← görög szklérotész ‘keménység’, lásd még: szklerózis