locutorium jelentése

kiejtése: lokutórium
  • vallás beszélőszoba kolostorban
  • középkori latin. ‘ua.’ ← locutor ‘beszélő’ ← loqui, locutus ‘beszél’
  • lásd még: lokúció

További hasznos idegen szavak

apotéka

  • patika, gyógyszertár
  • latin apotheca ‘ua.’ ← görög apothéké ‘raktár’: apo ‘el-’ | (ti)thémi ‘tesz’
  • magyar patika

lineamentum

  • geológia szerkezeti vonal, hosszan húzódó és nagy mélységig haladó törésvonal a földkéregben
  • latin, ‘ua.’, lásd még: linea
A locutorium és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

oceanográfus

  • tudomány a tengertudomány szakembere
  • magyar, lásd még: oceanográfia (a geográfia-geográfus és hasonló szópárok mintájára)

galvanokauter

  • orvosi galvánárammal izzított égetővas seb vagy beteg bőrszövet kiégetéséhez
  • német Galvanokauter ‘ua.’: lásd még: galvano-, kauter

ceremoniárius

  • vallás az egyházi szertartások rendjére felügyelő pap, szertartó
  • latin caeremoniarius ‘ua.’, lásd még: ceremónia

illuminátus

  • + megvilágosodott, felvilágosult ember
  • újkori latin illuminatus ‘ua.’, lásd még: illuminál

siller

  • héjon erjesztéssel készült világos vörösbor
  • német Schiller ‘ua.’ ← schielen ‘kancsalít, színt játszik’

minore

arachnológia

  • állattan a pókokkal foglalkozó tudományág
  • német Arachnologie ‘ua.’: görög arakhné ‘pók’ | lásd még: -lógia

effect-

alfanumerikus

  • számítástechnika betűket és számjegyeket is tartalmazó (kód)
  • angol alphanumeric ‘ua.’, lásd még: alfa, numerikus

monologizál

  • színpadi monológot mond
  • magában vagy magának beszél
  • gúnyos másokra oda se figyelve mondja a magáét
  • német monologisieren ‘ua.’, lásd még: monológ

onomatopoétikus

  • nyelvtan hangutánzó
  • német onomatopoetisch ‘ua.’, lásd még: onomatopoézis

levirátus

  • vallás sógorházasság, a mózesi törvény előírása, hogy a gyermektelen özvegyet az elhunyt férj fivérének kell feleségül vennie
  • történelem hasonló jogszokás más korokban és más népeknél
  • latin leviratus ‘ua.’ ← levir ‘sógor’