További hasznos idegen szavak
kiejtése: kasztellánusz
várnagy, várparancsnok
középkori latin . ‘ua.’, eredetileg ‘várlakó’ ← kicsinyítő képzős castellum , lásd ott
szelektáló képesség
angol selectivity ‘ua.’, lásd még: szelektív
A liebling és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
vallás áldozat (mint cselekmény)
latin sacrificium ‘ua.’ ← sacrificare ‘áldozatot mutat be’: sacrum ‘áldozat’, tkp. ‘szent, az isteneknek szentelt dolog’ | facere ‘csinál’
nyelvtan a Csendes-óceán délnyugati szigetvilágában és a nagyobb szigeteken elterjedt, agglutináló nyelvekből álló nyelvcsalád
angol Austronesian ‘ua.’: latin australis ‘déli’ | görög nészosz ‘sziget’
orvosi dögvész, döghalál, fekete halál
latin , ‘járvány, dögvész, veszedelem’ ← ?
kémia a perjódsav oxidáló hatású sója, fertőtlenítő anyag
lásd még: per- | iodium ‘jód’ | -át (savmaradékra utaló toldalék)
kiejtése: ab intesztátó
jogtudomány végrendelet, végrendelkezés nélkül (hal meg)
latin , ‘ua.’: ab ‘-tól’ | in- ‘nem’ | testari, testatus ‘végrendelkezik’ ← testis ‘tanú’
kiejtése: magnificencia
nagyszerűség, magasztosság, dicsőség
latin , ‘ua.’ ← magnificus , lásd ott
nyomdászat álló (tehát nem dőlt) betű, ill. szedés
latin antiqua (littera) ‘antik (betű)’, lásd még: antik
kiejtése: profánum vulgusz
a beavatatlan sokaság, a hozzá nem értők
latin , ‘ua.’, lásd még: profán , vulgo
kiejtése: apoen
jókor, a kellő pillanatban
francia , ‘ua.’: à ← latin ad- ‘hozzá’ | point ← latin punctum ‘pont’ ← pungere, punctum ‘szúr’
geometria tízszög, tízoldalú síkidom
német, ← francia décagone ← görög dekagónosz ‘ua.’: deka ‘tíz’ | gónosz ‘szög, hajlat’ ← gonü ‘térd’
növényi anyagokkal ízesített likőr
újkori latin ros solis ‘a nap harmata’: ros ‘harmat’ | sol ‘nap’
(tudományos szóösszetételek előtagjaként) az orral kapcsolatos, orr-
görög rhisz, rhinosz ‘orr’