laringológia jelentése

  • orvosi gégészet
  • tudományos latin laryngologia ‘ua.’, lásd még: laringo-, -lógia

További hasznos idegen szavak

hipogenezis

  • orvosi csökkent fejlődés
  • tudományos latin hypogenesis ‘ua.’: lásd még: hipo-, genezis
A laringológia és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

cugszfűrer

  • katonai szakaszvezető
  • német Zugsführer ‘ua.’: Zug ‘katonai szakasz’ ← ziehen, zog ‘húz’ | Führer ‘vezető, vezér’ ← führen ‘vezet’

szekrétum

  • biológia mirigyváladék
  • tudományos latin, ‘ua.’, eredetileg ‘elkülönített dolog, titok’, lásd még: szekréció

táboriták

  • történelem a huszita mozgalom radikális szárnyához tartozók
  • Tábor cseh városról, amelyet a forradalmár husziták alapítottak, s a galileai Tábor hegyéről neveztek el

sztearin

  • kémia sztearinsavból és palmitinsavból álló zsiradékelegy, gyertyák alapanyaga
  • angol stearin ‘ua.’: görög sztear ‘faggyú’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

szfragisztika

  • tudomány pecséttan, pecsétismeret
  • német Sphragistik ‘ua.’ ← görög szphragisztész ‘pecsétőr’ ← szphragisz ‘pecsét’

genitivus

kiejtése: genitívusz
  • nyelvtan birtokos eset (a latin, görög nyelvtanban)
  • latin (casus) genitivus ‘nemző, az eredetet mutató (eset)’ ← (gi)gnere, genitum ‘nemz’

balliszta

stíluskritika

  • irodalom, művészet névtelen műalkotás szerőjének meghatározása a stílusjegyek alapján
  • irodalom, művészet a mű stílusának bíráló értékelése
  • lásd még: stílus, kritika

ingénium

  • + tehetség, lángelme, lángész
  • latin ingenium ‘született sajátság, tehetség’ ← ingignere, ingenitum ‘beleolt’: in- ‘bele’ | (gi)gnere ‘nemz’

hidroterapeutikus

  • orvosi vízgyógyászati
  • tudományos latin hydrotherapeuticus ‘ua.’, lásd még: hidroterápia

szoliter

  • önállóan befoglalt nagy ékkő, főleg gyémánt
  • német Solitärfrancia solitaire ‘ua.’, tkp. ‘egyedi, magános’ ← latin solitarius ‘ua.’ ← solus ‘egyedüli’