kraniofaciális jelentése
orvosi a koponya hosszúsági és szélességi arányait kifejező (mértékszám)tudományos latin craniofacialis ‘ua.’: lásd még: kranio- | latin facialis ‘az arccal kapcsolatos’ ← facies ‘arc’
További hasznos idegen szavak
kémia vízelvonás, víztelenítés, víztelenedésorvosi kiszáradásszárítás, aszalás
tudományos latin dehydratio ‘ua.’, lásd még: dehidrál
A kraniofaciális és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
előadóművészek fellépéseit szervezi, közvetíti
magyar (az impresszárió vélt tövének önkényes elvonásával)
kiejtése: kaptáció benevolencié
retorika a hallgatók megnyerését célzó fordulat szónoki beszéd elejénlatin , ‘a jóindulat megragadása’: gyakorító captare ‘megfog, megragad’ ← capere, captum ‘fog, vesz’ | lásd még: benevolencia
orvosi rendszeresen kokaint fogyasztó szenvedélybetegtudományos latin cocainista ‘ua.’, lásd még: kokain
orvosi a koponya mérésének, méretarányai megállapításának tudományatudományos latin craniometria ‘ua.’: lásd még: kranio- | görög metreó ‘mér’
származási és foglalkozási alapon szigorúan elkülönülő társadalmi csoport Indiában
átvitt értelemben kiváltságait féltékenyen őrző, zárt társadalmi rétegnémet Kaste , angol cast ← portugál casta ‘ua.’, eredetileg casta (raça) ’tiszta (faj)’ ← casto ← latin castus ’tiszta’lásd még: incesztus , kasztigál
átható, orrfacsaró (szag, bűz)
átható, éles, metsző (tekintet)
latin penetrans ‘ua.’, lásd még: penetrál
burkolt gyanúsítás, ráfogás, rágalom
latin insinuatio ‘ua.’, lásd még: inszinuál
orvosi levágott végtagban érezni vélt fájdalomlásd még: fantom
orvosi gyermekgyógyászattudományos latin paediatria ‘ua.’ ← görög paisz, paidosz ‘fiú, gyermek’ | hiatreia ‘gyógyítás’ ← hiatrosz ‘orvos’ ← hiatreuó ‘gyógyít, orvosol’lásd még: paideia
vallás szerzetesrend kötelékében élő, de fogadalmat nem tett segítő testvérvallás szerzetesrendhez lazán kötődő világi személylatin oblatus ‘ua.’, tkp. ‘(Istennek) felajánlott’ ← offerre, oblatum ‘felajánl’: ob- ‘szembe, elé-’ | ferre ‘hoz’lásd még: offertórium
nyelvtan melléknévi igenévlatin , ‘ua.’, tkp. ‘részesedő’ (ti. mind az ige, mind a melléknév természetéből), lásd még: participál
