koriander jelentése

  • növénytan ernyős virágú, illatos délszaki növény
  • konyhaművészet ennek fűszerként használt magja
  • német Korianderlatin coriandrumgörög koriannon ‘ua.’, tkp. ‘poloskaszagú’ ← korisz ‘poloska’

További hasznos idegen szavak

A koriander és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

proterozoikum

  • geológia a földtörténeti ókor későbbi szakasza, amelynek kőzetei már élőlények nyomait őrzik
  • tudományos latin proterozoicum ‘ua.’: görög középfok próterosz ‘előbbi’ ← prótosz ‘első’ | dzóikosz ‘az élettel kapcsolatos’ ← dzóé ‘élet’

grimasz

  • fintor
  • francia grimace ‘ua.’ ← germán (frank) gríme ‘álarc’

detritusz

  • orvosi elbomlott állati és növényi szövet, sejt maradványa
  • biológia folyók, tavak vizében lebegő vagy a fenékre ülepedett parányi, szerves és szervetlen eredetű szemcsék
  • geológia a talajban található szerves eredetű törmelék, a humusz eleme
  • tudományos latin detritus ‘törmelék’, tkp. ‘reszelék’ ← deterere, detritum ‘lereszel’: de- ‘el’ | terere ‘reszel, dörzsöl’

eradiáció

  • fizika kisugárzás
  • latin eradiatio ‘ua.’: e(x)- ‘ki’ | lásd még: radiáció

statárium

  • jogtudomány rögtönítélet, rögtönítélő bíráskodás
  • középkori latin statarium (judicium) ‘rögtöni, álltó helyben való (ítélkezés)’ ← statarius ‘álló, állandó, helyben maradó’ ← stare, statum ‘áll’
  • lásd még: stáció

lexikográfus

  • nyelvtan szótáríró, szótárszerkesztő
  • magyar, lásd még: lexikográfia (a geográfia–geográfus és hasonló szópárok mintájára)

kompakt

  • tömör, tömött, szoros
  • tápláló, tömény, laktató (étel)
  • német kompaktfrancia compact tömör ← latin compactus ‘egyberótt, zömök, vaskos’ ← compingere, compactum, tkp. con-pingere ‘összeilleszt, összeszorít’: con- ‘össze’ | pango ‘beüt, egyberó’

perturbáció

  • orvosi megzavarás, zavar
  • csillagászat pályaháborgás, egy (természetes vagy mesterséges) égitest mozgásában bekövetkező rendellenesség egy másik égitest tömegvonzásának hatására
  • fizika egy fizikai rendszer szabályos viselkedését módosító külső hatás
  • tudományos latin perturbatio ‘ua.’, lásd még: perturbál

sider-

fonetika

  • nyelvtan hangtan, a beszédhangok tudománya
  • tudományos latin phonetica (scientia) ‘hangokkal kapcsolatos (tudomány)’ ← görög phónétikosz ‘a beszédhanghoz tartozó’ ← phóné ‘hang’
  • lásd még: fonéma

magnitúdó

kolera

  • orvosi (epe)hányással és hasmenéssel járó veszélyes járványos betegség
  • tudományos latin choleragörög kholera ‘ua.’ ← kholé ‘fekete epe’

afroziné

  • orvosi félrebeszélés, zavaros lelkiállapot
  • tudományos latin aphrosyne ‘ua.’ ← görög aphroszüné ‘esztelenség’: a- ‘nem’ | phroneó ‘eszénél van’

rabulisztika

  • jogtudomány körmönfont okoskodás, szócsavarás, az igazságot kicsavaró érvelés
  • német Rabulistik ‘ua.’ ← latin rabula ‘törvénycsavaró ügyvéd, szájaskodó, pereskedő’ ← rabere ‘dühöng’
  • lásd még: rabiátus

epigramma

  • irodalom rövid, szellemes és csattanós, (eredetileg) disztichonban írt költemény, bökvers
  • latin, görög, ‘ua.’, tkp. ‘felirat’ (az ~k eredetileg szobrok, edények feliratának készültek): epi- ‘rá’ | gramma, grammatosz, tkp. graph-ma ‘írás’← graphó ‘ír’