kopulatív jelentése

  • kapcsoló, összekötő
  • német kopulativ ‘ua.’, lásd még: kopulál

További hasznos idegen szavak

dekontaminál

  • sugármentesít, fertőtlenít
  • francia décontaminer ‘ua.’: dé(s)-latin dis- ‘el, félre’ | lásd még: kontaminál

laboráns

  • laboratóriumi vagy gyógyszertári alkalmazott
  • német Laborant ‘ua.’ ← latin laborans ‘dolgozó’, lásd még: laboratórium
A kopulatív és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

mezon

  • fizika a középnehéz elemi részecskék összefoglaló neve
  • lásd még: mezo- | -on (elemi részecskékre utaló toldalék)

secundogenitura

kiejtése: szekundogenitúra
  • jogtudomány a másodszülöttnek, ill. az ő ágának öröklésén alapuló (ritkább) hitbizományi rendszer
  • tudományos latin, ‘ua.’: secundus ‘második’, lásd még: szekunda | lásd még: (primo)genitúra

emocionál

  • meghat, megindít, felizgat
  • német emotionierenfrancia émotionner ‘ua.’, lásd még: emóció

paratípus

  • biológia azon tulajdonságok összessége, amelyeket az élő egyed saját élete során és az alkalmazkodás révén szerzett
  • lásd még: para-, típus

konzumál

  • fogyaszt
  • használ, felhasznál
  • német konsumierenlatin consumere ‘használ, elfogyaszt’: con- ‘össze’ | sumere ‘vesz, fog, magához vesz’

allotriofágia

  • orvosi elmebetegek olyan állapota, amikor ehetetlen tárgyakat lenyelnek
  • tudományos latin allotriophagia ‘ua.’: allotriosz ‘idegen, nem megfelelő, ellentétes’ ← allosz ‘más’ | phagein ‘eszik’

benzil

  • kémia két benzolgyűrűből és két ketongyökből álló sárga kristályos vegyület
  • angol benzyl ‘ua.’: lásd még: benz(ol) | görög hülé ‘anyag’

absztrahál

  • tudomány elvon, elvonatkoztat
  • filozófia kiemeli a lényeges jegyeket
  • latin abstrahere, abstractum ‘elhúz’: ab(s)- ‘el’ | trahere ‘húz, von’

abnormis

  • szabálytalan, rendellenes
  • fonák, visszás, torz
  • latin, ‘ua.’: ab- ‘el’ | norma ‘mérték’

oktáns

  • hajózás a tengeri tájékozódásban használt egyszerű középkori szögmérő az égitestek láthatár feletti magasságának mérésére, amelynek fokbeosztása a kör nyolcadrésze (45 fok)
  • angol octant ‘ua.’ ← latin octo ‘nyolc’ (a szextáns mintájára)

pantokrátor

  • művészet ikontípus a keleti keresztény egyházban, apszisok faliképe vagy mozaikja a nyugati egyházban, amely Krisztust mint a mindenség urát ábrázolja királyi jelvényekkel, többnyire trónon ülve
  • görög Pantokratór ‘mindenható’: lásd még: panto- | krateó ‘hatalma van’

paleobiocönózis

  • biológia az együtt élt növények és állatok a földtörténet egy régmúlt időszakában
  • lásd még: paleo-, biocönózis

piúria

  • orvosi gennyvizelés
  • tudományos latin pyuria ‘ua.’: görög püon ‘genny’ | uron ‘vizelet’

huri

  • vallás a mohamedán hit szerint örökifjú, gyönyörűséges nő, aki az elhunyt igazhitű férfiak gyönyörűségét szolgálja a Paradicsomban
  • török, perzsa huri ‘ua.’ ← arab többes szám hur ‘hurik’ ← havra ‘gazellaszemű’

likvida

  • nyelvtan folyékony hang, olyan mássalhangzó, amely tetszés szerinti ideig hangoztatható (r, l, j)
  • tudományos latin (vox) liquida ‘folyékony (hang)’, lásd még: likvid