kongesztió jelentése

  • orvosi vértolulás
  • tudományos latin congestio ‘összetorlódás’ ← congerere, congestum ‘összehalmoz’: con- ‘össze’ | gerere ‘hord, visz’
  • lásd még: gesztus

További hasznos idegen szavak

metastabil

  • tudomány a való egyensúlyi viszonyoknak meg nem felelő, átmenetileg stabil (állapot)
  • lásd még: meta-, stabil

sight-seeing

kiejtése: szájtszíing
  • városnézés (buszon, vezetéssel)
  • angol, ‘ua.’: sight ‘látvány’ ← see ‘lát’
A kongesztió és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

emittál

  • fizika kibocsát, kisugároz
  • + politika kiküld, követségbe küld
  • latin emittere, emissum ‘ua.’: e(x)- ‘ki, el’ | mittere ‘küld’

izoantigén

  • genetika sejt vagy testnedv olyan összetevője, amely ellenanyag termelésére serkent egy azonos fajú, de genetikailag különböző másik egyedet
  • lásd még: izo-, antigén

hidrofília

  • kémia vízfelvevő hajlandóság
  • biológia vízkedvelés, a vízi életre való berendezettség
  • tudományos latin hydrophilia ‘ua.’, lásd még: hidrofil

stimuláns

  • melléknév serkentő, élénkítő
  • főnév serkentőszer
  • latin stimulans ‘ua.’, lásd még: stimulál

asztigmatikus

  • optika életlen képet adó (optikai rendszer)
  • angol astigmatic ‘ua.’, lásd még: asztigmatizmus

prezbiópia

anotusz

  • orvosi a fül hiánya mint születési rendellenesség
  • tudományos latin anotus ‘ua.’: görög a(n)- ‘nem’ | úsz, ótosz ‘fül’

diasztülosz

  • építészet antik oszloprend, az oszlop alsó átmérőjének háromszorosával megegyező oszloptávolság
  • görög, ‘ua.’: dia- ‘át, szét’ | sztülosz ‘oszlop’

rafinált

  • kifinomult, finomkodó
  • pejoratív ravasz, agyafúrt, körmönfont, dörzsölt
  • + finomított, tisztított
  • lásd még: rafinál

capistráng

  • katonai takarodó
  • német Zapfenstreich ‘ua.’, tkp. ‘csapbeverés’: Zapfen ‘csap, hordó csapja’ | Streich ‘ütés’ (a táborban a takarodót jelző dobszó után a markotányosok a hordók csapja helyébe dugót ütöttek)

irracionalizmus

  • filozófia bölcseleti felfogás, mely szerint az értelem nem képes a valóságot logikai úton feltárni, megismerni
  • német Irrationalismus ‘ua.’, lásd még: irracionális