kartográfia jelentése
földrajz térképészet, a térképezés tudománya
földrajz térképrajzolás
német Kartographie ‘ua.’: olasz carta ‘papír, térkép’ ← latin charta ← görög khartész ‘papirusz’ | lásd még: -gráfia
További hasznos idegen szavak
hihetetlen
latin incredibilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | credibilis ‘hihető’ ← credere ‘hisz’
babér, babérfa, babérlevél
babérkoszorú
latin , ‘ua.’
A kartográfia és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
szétválasztó
logika vagylagos, egymást kölcsönösen megengedő
német disjunktiv ‘ua.’, lásd még: diszjungál
orvosi olyan sejt, amelyből vörösvérsejt képződik
német Hämatoblast ‘ua.’: lásd még: hemato- | görög blasztosz ‘rügy, hajtás’
műszaki izzó fémtárgyakat vékony alumíniumréteggel von be korrózió ellen
német kalorisieren ‘ua.’ ← latin calor ‘hő’ ← calere ‘hevül, meleg’
biológia növényi élősködők szívógyökere, amely a gazdanövénybe hatolva onnan vizet és táplálékot vesz fel
növénytan a növényi embrió fejlődéséhez szükséges tápanyagokat közvetítő sejtcsoport egyes magokban
tudományos latin haustorium ‘ua.’ ← latin haustor ‘merítő’ ← haurire, haustum ‘merít’
néprajz, művészet felmeredt hímvessző mint a termékenység jelképe, stilizált ábrázolások tárgya
görög phallosz ‘ua.’
nyelvtan igéből képzett (ige vagy névszó)
tudományos latin , ‘ua.’: de- ‘-ből’ | verbum ‘ige’
elfogadható, megjárja
német passabel ← francia passable ‘ua.’, tkp. ‘járható’ ← passer ‘áthalad’, lásd még: passzol1
filozófia az az erkölcsbölcseleti elv, hogy a cselekedeteket szándékuk s nem hatásuk szerint kell megítélni
lélektan az a felfogás, hogy az ember minden lelki folyamata célra irányul
tudományos latin intentionalismus ‘ua.’, lásd még: intencionális , -izmus
látogatott, közkedvelt, forgalmas, népes
lásd még: frekventál
jogtudomány örökös, a végrendelet kedvezményezettje
középkori latin legatarius ‘ua.’, lásd még: legátor
irodalom, vallás, zene istenséget, Istent, a szenteket vagy egy eszmét dicsőítő ének
megzenésített költemény mint egy állam zenei emblémája, amelyet ünnepélyes alkalmakkor játszanak, énekelnek
latin hymnus ← görög hümnosz ‘ünnepi költemény’ ← hümneó ‘énekel, dalban magasztal’