jurisdictio jelentése

kiejtése: júriszdikció
  • jogtudomány igazságszolgáltatás
  • latin, ‘ua.’, tkp. ‘a jog kimondása’: ius, iuris ‘jog, törvény, igazság’ | lásd még: dikció
  • lásd még: jurátus

További hasznos idegen szavak

dialektológus

  • nyelvtan nyelvjáráskutató
  • magyar, lásd még: dialektológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
A jurisdictio és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

neoblaszt

  • biológia újcsíra, regenerálódó szövet képződését megindító sejt
  • tudományos latin neoblaste ‘ua.’: lásd még: neo- | görög blaszté ‘csíra’

hipozeugma

  • stilisztika gondolatalakzat, amelyben a több ízben kihagyott, de odaértett bővítmény a sorozat végén jelenik meg, mint Adynál: "Sem utódja, sem boldog őse, / Sem rokona, sem ismerőse / Nem vagyok senkinek"
  • tudományos latin hypozeugma ‘ua.’ ← görög hüpodzeugma ‘egybefoglalás’, eredetileg ‘iga alá fogás’ ← hüpodzeugnümi ‘(több állatot) egy iga alá fog’: görög hüpo ‘alatt, alá’ | lásd még: zeugma

emulzió

  • kémia egymásban nem oldódó folyadékok látszólag egynemű elegye
  • fényképezés film fényérzékeny rétege
  • latin emulsio ‘ua.’, lásd még: emulgeál

kimotripszin

  • biokémia a hasnyálban található fehérjebontó enzim
  • tudományos latin chymotripsin ‘ua.’: görög khümosz ‘testnedv’ ← khüma ‘folyadék’ | lásd még: tripszin

balilla

  • történelem állami ifjúsági tömegszervezet a fasiszta Olaszországban
  • történelem e szervezet tagja
  • Giovanni Balilla 14 éves genovai fiúról, aki 1746-ban felkelést robbantott ki egy osztrák tiszt elleni merész támadásával

laumontit

  • ásványtan egyhajlású rendszerben, szálasan kristályosodó kalcium-alumínium-szilikát
  • G. de Laumont francia mineralógus nevéből | -it (ásványra utaló toldalék)

haplodiploidia

  • állattan a társadalmat alkotó rovarok bonyolult társas szerveződésének genetikai alapja, az a jelenség, hogy a nőstények diploidok, a megtermékenyítetlen petéből fejlődő hímek viszont haploidok
  • lásd még: haploid, diploid

bigámia

  • jogtudomány kétnejűség, kétférjűség, érvényes házasságban élő személy újabb házasságkötése mint büntetendő cselekmény
  • középkori latin bigamia ‘kettős házasság’ ← bigamus ‘kétszer házasodott’: latin bi(s) ‘kétszer’ | görög gamosz ‘házasság’ (félfordítás a görög digamoszból)

okuláré

  • szemüveg, pápaszem
  • latin (vitrum) oculare ‘szemre való (üveg)’ ← késő latin ocularis, lásd még: okuláris

exkuzáció

  • mentegetőzés, kimentés, kifogás
  • latin excusatio ‘ua.’, lásd még: exkuzál

nekrokausztia

  • tudomány halottégetés mint temetési szokás
  • tudományos latin necrocaustia ‘ua.’: lásd még: nekro- | görög kausztosz ‘elégetett’ ← kaió ‘éget’

poétika

  • irodalom költészet, verstan, költészettan
  • műfajelmélet
  • latin (ars) poetica ← görög poiétiké (tekhné) ‘költői (mesterség)’, lásd még: poetikus

lombikbébi

  • bizalmas az emberi testen kívül, steril edényben végzett megtermékenyítés révén létrejött, de az anya által kihordott magzat
  • magyar, lásd még: lombik

hematocitopénia

  • orvosi a sejtes elemek arányának csökkenése a vérben
  • tudományos latin haematocytopaenia ‘ua.’: lásd még: hematocita | latin paene ‘alig’

sér

  • földrajz hajdani szárazföldből a jég által kivésett északi sziklasziget a partok közelében
  • svéd skär ‘ua.’ ← skära ‘metsz, nyír’ (germán rokonok: német scheren, angol shear ‘nyír’)