hematocitopénia jelentése

  • orvosi a sejtes elemek arányának csökkenése a vérben
  • tudományos latin haematocytopaenia ‘ua.’: lásd még: hematocita | latin paene ‘alig’

További hasznos idegen szavak

kontemplált

  • kitervelt, valamilyen célra szánt
  • szándékos, célzatos
  • lásd még: kontemplál
A hematocitopénia és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

allolália

  • orvosi kóros mértékű mellébeszélés, a tényleges válaszadásra való képtelenség
  • tudományos latin allolalia ‘ua.’: lásd még: allo- | laleó ‘fecseg, cseveg’

imagizmus

  • irodalom huszadik század eleji angol-amerikai költői irányzat, amely tömör, érzékletes képeket idéz fel kötetlen formájú versekben
  • angol imagism ‘ua.’: image ‘kép’ ← latin imago ‘ua.’ | lásd még: -izmus

diszkrimináns

  • matematika másodfokú egyenlet megoldóképletében a gyökjel alatti kifejezés
  • átvitt értelemben meghatározó, döntő (tényező, elem, körülmény)
  • tudományos latin discriminans ‘ua.’, lásd még: diszkriminál

narratív

  • irodalom, művészet elbeszélő jellegű
  • francia narratif ‘ua.’, lásd még: narráció

dikromatopszia

  • orvosi kétszínlátás, részleges színvakság, a három alapszín közül csupán kettőnek az észlelése
  • tudományos latin dichromatopsia ‘ua.’: görög di(sz)- ‘kétszer’ | khróma, khrómatosz ‘szín’ | ópszisz ‘látás’

rekruta

elektron

1
  • magfizika a legkisebb negatív töltésű elemi részecske, az elektromosság hordozója
  • görög élektron ‘borostyán’, lásd még: elektro-

kardioid

  • matematika szívgörbe, szív alakú negyedrendű görbe, az epiciklois különleges esete
  • német Kardioide ‘ua.’: lásd még: kardio- | -id ‘-szerű’ ← görög eidosz ‘külső, hasonlóság’

Fatah

exotoxin

  • baktériumok által kiválasztott mérgező anyag
  • lásd még: exo-, toxin

diteizmus

  • vallás hit két egyenrangú, de egymással ellentétes (jó, ill. gonosz) istenségben, dualizmus
  • tudományos latin ditheismus ‘ua.’: görög di(s)- ‘kétszer’ | theosz ‘isten’