a görög ábécé huszadik betűje, ←, Y, ókori hangértéke ü
középkori latinypsilon ‘ua.’ ← görögü pszilon ‘csupasz, egyszerű (ti. egytagú) ü’ (a bizánci korban már ugyanúgy hangzott a kétbetűs ei és oi is, vagyis i-nek)
nyelvtan (egyszerű magánhangzó) kettőshangzóvá válik
magyar, lásd még: diftongus (a francia-német eredetű -izál toldalékkal)
A ipszilon és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
nyelvtan a latin nyelv egyik (ragozható) főnévi igeneve
+ tűzoltáskor a tűzfészek szétverésére való vasalt bunkósbot
latin, ‘ua.’ ← gerundus, eredetileg gerendus ‘végbeviendő’ ← gerere ‘visel, elvégez’ (a ~ fenti második jelentése a régi debreceni diákok tréfás névadása)