zene szájjal vagy kézi fújtatóval megszólaltatott, rézlemezes sípokból álló hangszer (száj~, tangó~)
németHarmonika ← angolharmonica ‘ua.’, eredetileg armonica ‘üvegharmonika, B. Franklin találmánya’ ← latinharmonicus ‘összhangzatos’, lásd még: harmonikus
zene a drámai, zenei és (színpad)képi elemek egyensúlyán és egymást fokozó erején alapuló művészi összhatás, Wagner eszméje a tökéletes operáról
német, ‘ua.’: gesamt ‘összes, össze-’ | Kunst ‘művészet’ ← können ‘tud, ismer’ | Werk ‘munka, mű’
A harmonika és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.