hamásza jelentése
irodalom az óarab költészet két részből álló, sok hősi éneket tartalmazó 9. századi gyűjteménye
arab , ‘ua.’, tkp. ‘hősiesség’
További hasznos idegen szavak
kellő hangulatban, lelkiállapotban, képességeinek teljes birtokában van (pl. színész, énekes a fellépéshez)
lásd még: diszponál
meteorológia a magaslégkör viszonyaival foglalkozó tudományág
német Aerologie ‘ua.’: lásd még: aero- , -lógia
A hamásza és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
műszaki szövegrögzítő (kis) magnetofon
angol Dictaphone (márkanév): dicta(te) , lásd még: diktál | (magneto)phone , lásd még: magnetofon
az ember által átalakított természeti környezet
lásd még: szocio- , szféra
1
nyelvtan a tizedik betű, a k hang jele a görög ábécében, ←
görög , ‘ua.’ ← föníciai kaf ‘tenyér’ (a föníciai betű eredetileg a tenyér piktogramja volt)
orvosi emlékezetzavar
tudományos latin paramnesia ‘ua.’: lásd még: para- | görög mnészisz ‘emlékezés’ ← mnaomai ‘emlékszik’
biológia idegen anyag bejutása és beépülése a sejtbe
tudományos latin endocytosis ‘ua.’: lásd még: endo- | kütosz ‘cella, sejt’ | -ózis (folyamatra utaló toldalék)
történelem a hadsereg fővezére ókori görög városállamokban
görög , ‘ua.’: polemosz ‘háború, had’ | arkhosz ‘vezér’ ← arkhé ‘kezdet, elsőség, vezérség’
közgazdaságtan az eredeti érték visszaállítása a pénzgazdálkodásban
latin re- ‘újra, vissza’ | lásd még: valorizáció
kémia horgany, kékesfehér, kristályos szerkezetű fémes elem
német Zink ← latin zincum (Paracelsus névadása)
kiejtése: baszta
elég
olasz , ‘ua.’ ← bastare ‘elégnek lenni’ ← középkori latin bastare ‘fölöslegben lenni’ ← görög basztadzó ‘kitart’, eredetileg ‘hordoz’
nyelvtan egyszerű, egyelemű magánhangzó
tudományos latin monophthongus ‘ua.’: lásd még: mono- | görög phthongosz ‘beszédhang’
szónoklat
irodalom költői előadásmód, stílus
színház színészi szövegmondás, szövegejtés
latin dictio ‘beszéd, előadás’ ← dicere, dictum ‘mond’
lásd még: dettó , diktál , diktátor , ediktum , prédikál