gvárdián jelentése

vallás házfőnök, kolostori elöljáró a ferences, kapucinus és minorita rendházakban
középkori latin guardianus ‘rendházfőnök’, tkp. ‘őriző, gondnok’ ← késő latin guarda ‘őrizet, oltalom’, lásd még: gárda

További hasznos idegen szavak

huri

vallás a mohamedán hit szerint örökifjú, gyönyörűséges nő, aki az elhunyt igazhitű férfiak gyönyörűségét szolgálja a Paradicsomban
török, perzsa huri ‘ua.’ ← arab többes szám hur ‘hurik’ ← havra ‘gazellaszemű’

militáris

katonai, hadi, harci
latin militaris ‘ua.’ ← miles, militis ‘katona’
lásd még: militáns

A gvárdián és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

belemniták

állattan a fejlábasokhoz tartozó, ma már csak kövületekben található jurakori tengeri állatok
latin Belemnites ‘ua.’ ← görög belemnon ‘nyíl, dárda’

sercli

kenyérvég
ausztriai német Scherzl ‘ua.’ ← olasz scorza ‘kéreg’ ← latin scortea ‘bőrből való’ ← scortum ‘bőr’

pankrónia

történelem az a felfogás, hogy a jelen csak egy szakasza, ill. eredménye a történelmi folyamatnak
görög semlegesnemű pan ‘minden’ | khronosz ‘idő’

szingaléz

főnév néprajz a Sri Lanka (Ceylon) szigetének déli részét lakó, indoiráni nyelvet beszélő nép
e nép nyelve, e néphez tartozó személy
melléknév e néppel, nyelvvel kapcsolatos
angol Sin(g)halese ‘ua.’ ← szanszkrit Szinhalam ‘Ceylon’

ipszilon

nyelvtan az y betű neve
a görög ábécé huszadik betűje, ←, Y, ókori hangértéke ü
középkori latin ypsilon ‘ua.’ ← görög ü pszilon ‘csupasz, egyszerű (ti. egytagú) ü’ (a bizánci korban már ugyanúgy hangzott a kétbetűs ei és oi is, vagyis i-nek)

portó

postai illeték, szállítási díj
pótilleték
olasz porto ‘szállítás, fuvardíj’, eredetileg ‘hozom, szállítom’ ← olasz, latin portare ‘visz, szállít’

simli

bizalmas sapkaellenző
lásd még: simléder

dolce far niente

kiejtése: dolcse fár njente

édes semmittevés
olasz, ‘ua.’: dolce ← latin dulcis ‘édes’ | far(e) ← latin facere ‘tesz, csinál’ | niente ‘semmi’, tkp. ‘nem lévő’: latin ni, ne ‘nem’ | ens, entis ‘való, létező’ ← esse ‘lenni’