glottisz jelentése
anatómia hangrés, a hangszalagok közötti nyílás
tudományos latin , ‘ua.’ ← görög glótta, glóssza ‘nyelv’
További hasznos idegen szavak
csőd, bukás, összeomlás
baj, csapás, kellemetlenség
robbanás, robaj
német Krach ‘ua.’
A glottisz és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
biológia az önerőből úszó vízi élőlények összefoglaló megjelölése (szembeállítva a lebegő planktonnal)
német Nekton ‘ua.’ ← görög néktosz ‘úszó’ ← ?
kiejtése: homó fáber
biológia szerszámkészítő ősember
átvitt értelemben, tréfás műszaki érdeklődésű, barkácsoló hajlamú (de más foglalkozású) ember
latin , ‘mesterember’: homo ‘ember’ | faber ‘mesterember, kovács’
állattan a nyílt tengerek vizében lebegő, néhány centiméteres nagyságú élőlények összessége
lásd még: megalo- , plankton
szegődmény, mezőgazdasági cselédek természetbeni járandósága
a konvenció magyaros változata
művészet az Angyali Üdvözlet, Jézus fogantatásának hírüladása mint képzőművészeti alkotások tárgya
latin annuntiatio ‘ua.’ ← annuntiare, annuntiatum , tkp. ad-nuntiare ‘hírül ad’: ad- ‘hozzá’ | lásd még: nuncius
semlegesség, pártatlanság
középkori latin neutralitas ‘ua.’, lásd még: neutrális
a külsőségekhez, formaságokhoz ragaszkodó
ezekre szorítkozó
német formalistisch ‘ua.’, lásd még: formalista
kisdiák, lurkó
latin nagyító képzős nebulo, nebulonis ‘széltoló, semmirekellő’, tkp. ‘nagy felhő’, lásd még: nebula
kémia fűtőolaj, petróleum
német Kerosin ‘ua.’: görög kerosz ‘viasz’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
jogtudomány kár, károsodás, veszteség, hátrány
latin , ‘ua.’, eredetileg deterimentum ‘hulladék, reszelék, veszteség’ ← deterere ‘lereszel, leköszörül’: de- ‘le, el’ | terere ‘dörzsöl’
becsületszó
kézfogás, kézszorítás (mint ígéret vagy egyezség megerősítése)
francia parole ‘szó’, lásd ott