perfectum jelentése

kiejtése: perfektum
  • nyelvtan befejezett igeidő
  • latin, ‘ua.’ ← perficere, perfectum ‘befejez, végbevisz’: per- ‘át, végig’ | facere ‘csinál’
  • lásd még: perfekt

További hasznos idegen szavak

prokarióta

  • biológia egyszerű egysejtű szervezet, amelyben a sejtmagnak nincs membránja
  • tudományos latin procaryota ‘ua.’, tkp. ‘előmagvas’: görög pro- ‘elöl, előre’ | karüotész ‘magvas’ ← karüosz ‘mag’, tkp. ‘dió’ (a dió–mag kapcsolatról lásd még: nukleusz)

labirintus

  • útvesztő, +tömkeleg
  • nyírott sövényfalakból kialakított, zegzugos kerti útvesztő reneszánsz és barokk díszkertekben
  • művészet egyes középkori templomok padlózatán kőmozaikból kialakított útvesztő
  • átvitt értelemben szövevény, kuszaság, összevisszaság
  • anatómia a belső fül ívjárata
  • latin labyrinthusgörög labürinthosz ‘folyosók bonyolult rendszere egyiptomi és krétai királyi palotákban’ ← (?) labrüsz ‘kettős bárd mint a királyi hatalom jelvénye’ ← lüdiai vagy hettita
A perfectum és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

lombard

  • főnév az észak-itáliai Lombardia lakója
  • melléknév e tájjal, lakóival kapcsolatos
  • zálogkölcsön, lásd még: lombardhitel
  • olasz Lombardiaközépkori latin Longobardia ‘északolasz tartomány’ ← középkori latin longobardus, langobardus ‘longobárd’, germán nép, mely a 6. században királyságot létesített Észak-Itáliában ← (?) ógermán langabarde ‘hosszú szakállú’: német lang, angol long ‘hosszú’ | német Bart, angol beard ‘szakáll’

emigráció

  • kivándorlás
  • az idegenben élés állapota
  • azonos országból kivándoroltak adott helyen együtt élő csoportja vagy összessége
  • latin emigratio ‘ua.’, lásd még: emigrál

eufonikus

  • nyelvtan jól hangzó, szép hangzású
  • angol euphonic ‘ua.’, lásd még: eufónia

neogén

  • geológia a földtörténeti harmadidőszak fiatalabb része, amely miocénre és pliocénre tagolódik
  • német Neogen ‘ua.’ ← görög neogenész ‘újszülött’: neosz ‘új’ | genosz ‘születés’

embarras de richesse

kiejtése: ambaradö risesz
  • a bőség zavara, a választás nehézsége a túl nagy kínálat miatt
  • francia, ‘ua.’: embarras ‘zavar, akadály’ ← olasz imbarrazzo ‘ua.’ ← imbarrare ‘elzár’: latin in- ‘be’ | népi latin barra ‘korlát, sorompó’ ← ? | richesse ‘gazdagság’ ← riche ‘gazdag’ ← germán (pl. angol rich, német reich)

szilur

  • geológia a földtörténeti ókornak a devont megelőző, kb. félmilliárd évvel ezelőtti időszaka
  • angol Silur(ian) ‘ua.’ ← latin Siluri ‘kelta (brit) néptörzs az ókori Anglia nyugati részén’

kommandó

  • katonai különleges feladatra irányított kisebb katonai vagy rendőri különítmény, rohamcsapat, rajtaütő egység
  • katonai + vezényszó
  • katonai + parancsnokság
  • angol commando ← afrikaans, holland kommando ‘ua.’ ← portugál comando ‘parancs’, lásd még: kommandíroz

malamut

  • állattan nagy termetű alaszkai szánhúzó kutya
  • angol malamute ‘ua.’ (az eszkimó törzs nevéről, amely kitenyésztette)

intellektualizál

  • az értelmi tényezőket a többi rovására kiemeli
  • túlságosan elvonatkoztat
  • magyar, lásd még: intellektuális (a morális–moralizál és hasonló szópárok mintájára)

dictionarium

kiejtése: dikcionárium
  • szótár
  • középkori latin. ‘ua.’ ← dictio ‘szó’, eredetileg ‘mondás’, lásd még: dikció

asztrográf

  • csillagászat fényképészeti célokat szolgáló lencsés távcső
  • lásd még: asztro-, gráf

apostoli

  • vallás az apostolokkal kapcsolatos, rájuk jellemző
  • vallás a pápától vagy püspöktől eredő (körlevél, áldás stb)
  • átvitt értelemben térítői buzgalomtól áthatott
  • lásd még: apostol

onomatológia

  • nyelvtan nevezéktan, névadástan
  • tudományos latin onomatologia ‘ua.’, lásd még: onomato-, -lógia

anglofóbia

  • angolgyűlölet, angolellenesség
  • angol anglophobia ‘ua.’, lásd még: anglofób

elektron

1
  • magfizika a legkisebb negatív töltésű elemi részecske, az elektromosság hordozója
  • görög élektron ‘borostyán’, lásd még: elektro-