fiberoptika jelentése
optika száloptika, fényvezető hajlékony üvegszálköteg nehezen hozzáférhető helyek (pl. belső szervek) megfigyelésére
német Fiberoptik ‘ua.’: Fiber ← latin fibra ‘rost, szál’ | lásd még: optika
További hasznos idegen szavak
ájtatos, istenfélő, jámbor
alázatos, meghunyászkodó
latin devotus ‘ua.’, lásd még: devóció
tőkehal
tökfilkó
német Stockfish ‘ua.’: Stock ‘tőke, tuskó’ | Fisch ‘hal’
A fiberoptika és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
bizalmas jaj, ó jaj
jiddis ai weh ‘ua.’ ← német Weh ‘fájdalom’
a szofistákra jellemző
német sophistisch ← görög szophisztikosz ‘ua.’, lásd még: szofista
sarkított fényt előállító berendezés
angol polarisator ‘ua.’, lásd még: polarizál
zene egy hangsor hatodik foka
az alaphang és a hangsor hatodik tagja közti hangköz
ezek akkordja
német Sexte ‘ua.’ ← latin sextus ‘hatodik’ ← sex ‘hat’
történelem előfogat, katonai szállításhoz kötelezően szolgáltatott ló mint régi hadiadófajta
német Vorspann ‘előfogat’: vor ‘elé’ | (Ge)spann ‘fogat’ ← spannen ‘lovat kocsi elé fog’, eredetileg ‘feszít’
katonai szállásmester, élelmezési altiszt, hadtápos
német Furier ← francia fourrier ‘ua.’ ← fouarre ‘széna, abrak’ ← germán (pl. gót fodr , német Futter ‘abrak’)
lista, címjegyzék
mutató, leltár
számviteli könyv
középkori latin registrum ← latin regestum ‘ua.’ ← regerere, regestum ‘visszahord, behord, bejegyez’: re- ‘vissza’ | gerere ‘visel, hord’ (a ~ alak elhasonulás és hangrendi illeszkedés eredménye: registrum ← legistrum ← lagistrom ← laistrom )
orvosi gyomortartalom, béltartalom
tudományos latin chymus ‘ua.’ ← görög khümosz ‘testnedv’ ← khüma ‘folyadék’
jogtudomány kétférjűség
tudományos latin , ‘ua.’: bi- ‘kettős’ | görög anér, androsz ‘férfi, férj’ (a bigámia mintájára)
kiejtése: abesszívusz
nyelvtan a névszóragozás határozós esete, amellyel valaminek a nemlétét, hiányát fejezzük ki állapothatározóként (a magyarban nélkül névutóval)
tudományos latin , ‘ua.’ ← abesse ‘távol van, nincs jelen’: ab- ‘el’ | esse ‘lenni’
főnév nyelvtan Svájc délkeleti részében és Dél-Tirolban beszélt újlatin nyelv
e nyelven beszélő személy
melléknév e néppel, nyelvvel kapcsolatos
német Rätoromane ‘ua.’: latin Raeti ‘ókori kelta nép, amely a mai Tirol területét lakta’ | lásd még: román2