eszkaláció jelentése

  • katonai (helyi) háború lépcsőzetes, fokozatos kiterjesztése, újabb államok bevonódása a konfliktusba
  • politika fokozódó, erőszakos beavatkozás idegen állam (terület) belügyeibe
  • angol escalation ‘ua.’, tkp. ‘kiterjesztés’, lásd még: eszkalál

További hasznos idegen szavak

ritualizál

  • rítussá alakít
  • angol ritualise ‘ua.’, lásd még: rituális
A eszkaláció és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

neutralista

  • politika a neutralizmus híve
  • angol, német neutralist ‘ua.’, lásd még: neutralizmus

boogie-woogie

kiejtése: bugivugi
  • zene az amerikai bluesból az 1920-as években kifejlődött élénkebb zongorastílus
  • zene négynegyedes ütemű amerikai társastánc az 1930-as években
  • angol (ikerszó), ‘ua.’ ← nyugat-afrikai: hausza bugi, mandingo buge ‘dobol’

akromatopszia

  • orvosi színvakság, színtévesztés
  • tudományos latin achromatopsia ‘ua.’: görög a- ‘nem’ | khróma, khrómatosz, lásd még: akromatikus | opszisz ‘látás’

benedikció

  • vallás áldás, áldásmondás
  • latin benedictio ‘ua.’ ← benedicere, benedictum ‘megáld’, tkp. ‘jól beszél (neki)’: bene ‘jól’ ← bonus ‘jó’ | dicere ‘mond’

dinamó

  • villamosság öngerjesztés alapján forgással áramot fejlesztő berendezés
  • német dynamo(-elektrische Maschine) ‘erő(- villamos gép)’, lásd még: dinamizmus

futball

  • sport labdarúgás
  • ehhez való bőrlabda
  • angol football ‘ua.’: foot ‘láb(fej)’ | ball ‘labda’

konciliál

  • összebékít, békéltet, kiengesztel
  • conciliare ‘összehív, megbarátkoztat, megnyer’: con- ‘össze’ | calare ‘hív, szólít’

kabar

  • történelem különféle törökös és iráni népek töredékeiből alakult népcsoport, amely a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott, majd felolvadt a magyarságban
  • török kabar vagy kovár ‘lázadó’

autoreflexív

-izmus

  • a tudományos szakszókincs gyakori főnévképző toldalékaként utal
  • eszmei, vallási, politikai irányzatra (platonizmus, huszitizmus, ausztromarxizmus)
  • újító művészeti irányzatra (lásd még: izmus)
  • cselekvésre, működésre (vandalizmus, metabolizmus)
  • betegségre, mérgezésre, kóros állapotra (alkoholizmus, morfinizmus)
  • valamely nyelvet jellemző sajátos fordulatra (germanizmus, anglicizmus)
  • valamilyen kifejezésmódra (eufemizmus, szolecizmus)
  • latin -ismusgörög -iszmosz ‘ua.’ (pl. osztrakiszmosz ‘cserépszavazás’ az osztrakon ‘cserépdarab’ szóból) (a fenti utolsó csoport kivételével az ~ végű szavak mindig párhuzamba állíthatók egy -ista toldalékúval)

medicina

  • orvosi orvostudomány, orvoslás, orvostan
  • + orvosság, gyógyszer
  • latin medicina (ars) ‘orvosi (mesterség), orvoslás, orvosság’ ← medicus ‘gyógyító, orvos’ ← mederi ‘gyógyít, segít’

nekromantia

  • halottidézés, jóslás a megidézett lelkek segítségével
  • német Nekromantie ‘ua.’: lásd még: nekro- | görög manteia ‘jóslat’