emanáció jelentése

  • vallás isteni erő kisugárzása
  • kiáramlás, kiáradás
  • kémia radioaktív bomláskor keletkező nemesgáz, radon
  • latin emanatio ‘ua., lásd még: emanál

További hasznos idegen szavak

maráthi

  • nyelvtan India középső és nyugati részein 65 millió ember által beszélt ind nyelvváltozat
  • angol marathi ‘ua.’ ← Marátha vagy Mahratta, a 17–19. század során fennállt közép-indiai állam ← szanszkrit mahárástra ‘nagy királyság’: mahá ‘nagy’ | rástra ‘királyság’ ← rádzsa ‘király’
A emanáció és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

oszcillál

  • fizika rezeg, reng
  • ingadozik, hullámzik, váltakozik
  • latin oscillare, oscillatum ‘leng’ ← kicsinyítő képzős oscillum ‘inga, hinta’, tkp. ‘arcocska, kis álarc’, eredetileg Bacchus-arcú báb mint faágra akasztott ingó madárijesztő szőlőskertekben ← os ‘száj, arc’
  • lásd még: orális

malthusiánus

kiejtése: maltuziánus
  • közgazdaságtan a malthusi demográfiai elmélet híve, hirdetője
  • lásd még: malthusianizmus

barotermométer

  • meteorológia a légnyomást a víz forrási hőmérséklete alapján mérő készülék
  • lásd még: baro-, termométer

caklipakli

kollegina

  • (főleg megszólításként) kartársnő, női kolléga
  • német Kollegin ‘ua.’, lásd még: kolléga

ecl-

avionikus

  • repülés az elektronikus repülésirányító berendezésekkel kapcsolatos
  • lásd még: avionika

kemoszintézis

  • biológia a kemotróf szervezetek táplálkozási és testépítő folyamata, vegyi energia segítségével végzett szintézis
  • lásd még: kemo-, szintézis

katolicizmus

  • vallás a (római) katolikus vallás, annak tanítása és szelleme
  • német Katholizismus ‘ua.’, lásd még: katolikus

izokrón

  • egyidejű, valami mással azonos időben zajló
  • német isochron ‘ua.’: görög iszosz ‘azonos, egyenlő’ | khronosz ‘idő’