duellum jelentése

  • párbaj
  • latin ősi duellum, később bellum ‘háború’ (a ~ a duo ‘kettő’ beleértése folytán nyerte ‘párviadal’ értelmét a középkori latinban)

További hasznos idegen szavak

faksznis

  • hóbortos, bogaras, rigolyás
  • lásd még: fakszni

passzát

  • meteorológia az egyenlítő felé áramló, adott évszakban állandó irányú szél
  • német Passat(wind) ← holland passaat(wind) ‘passzát(szél)’ ← spanyol (viento de) pasada ‘átkelés(re való szél)’ ← pasar ‘átkel, átmegy’ (ti. az Atlanti-óceánon), lásd még: passzol1
A duellum és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

diszkontráta

  • kereskedelem leszámítolási kamatláb
  • lásd még: diszkont, ráta

spongya

  • szivacs
  • latin spongia ‘ua.’ ← görög szpongia ‘ua.’

opus mixtum

kiejtése: opusz miksztum
  • építészet vegyes anyagú falazat nyers és faragott kőből, valamint téglából
  • latin, ‘ua.’, lásd még: opusz, mixtúra

miniatűr

diszkinézia

  • orvosi a sima izmokból álló belső szervek renyhesége
  • tudományos latin dyskinesia ‘ua.’: görög düsz- ‘gyengén, hibásan’ | lásd még: kinézis

hematológus

  • orvosi a vér kórtanával foglalkozó szakorvos
  • magyar, ‘ua.’, lásd még: hematológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

egzóta

leukoderma

  • orvosi körülhatárolt fehéres folt a bőrön
  • tudományos latin leucoderma ‘ua.’: görög leukosz ‘fehér’ | derma ‘bőr’

akklimatizál

  • meghonosít, honosít
  • megszoktat, hozzászoktat
  • német akklimatisierenfrancia acclimatiser ‘ua.’: latin ad- ‘hozzá’ | görög klima, klimatosz ‘hajlás, éghajlat’ ← klinó ‘hajlik, hajlít’
  • lásd még: klíma, monoklin

grafománia

  • lélektan beteges íráskényszer, féktelen irodalmi alkotóvágy
  • tudományos latin graphomania ‘ua.’: görög graphé ‘írás’ | lásd még: mánia

divagáció

  • elkalandozás, eltérés a tárgytól
  • latin divagatio ‘ua.’ ← divagare, divagatum ‘szerte kóborol’: dis- ‘el, széjjel’ | vagare ‘jár, vándorol’
  • lásd még: vágáns

arquebuse

kiejtése: arköbüz
  • katonai középkori kanócos, szakállas puska, amelynek csövét állványra támasztották, vagy horoggal ráakasztották
  • francia, ‘ua.’ ← olasz archibuso ‘ua.’ ← alnémet hakebusse ‘horgos puska’: hake ‘horog’ | busse ‘puska, szelence’ (ném Büchse ‘ua.’)

dichotomizmus

  • filozófia vagylagos ítéletekre alapozott logikai eljárás
  • lásd még: dichotómia, -izmus