dietétika jelentése

  • orvosi az egészséges életrenddel, étkezéssel foglalkozó tudományág
  • német Diätetik ‘ua.’ ← görög diaitetiké (tekhné) ‘a helyes életmód (mestersége)’, lásd még: diéta1

További hasznos idegen szavak

protetika

  • orvosi a protézisek készítésének elmélete és gyakorlata
  • tudományos latin prothetica ‘ua.’, lásd még: protézis
A dietétika és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

szektariánus

  • vallás valamely szekta tagja, híve
  • átvitt értelemben elhajló, elvakult, vakbuzgó
  • újkori latin sectarianus ‘szektához tartozó’, lásd még: szekta

pauperitás

  • szegénység, nyomor
  • latin paupertas Χ pauperies ‘ua.’ ← pauper ‘szegény’

allotria

  • nem a tárgyhoz tartozó dolog
  • ostobaság, zagyvaság
  • görög allotriosz ‘másra tartozó, idegen, ellenkező’ ← allosz ‘más’

bukranion

  • művészet ökörfejdísz, marhafej- és virágfüzér-motívumokból komponált ókori eredetű díszítősor szentélyek és oltárok frízein
  • görög, ‘ua.’: bu(sz) ‘ökör’ | kranion ‘koponya’

doktorandusz

  • oktatás tudósjelölt, a doktori vizsgájára készülő végzett egyetemi hallgató
  • német Doktorand ‘ua.’, lásd még: doktorál

paszigráfia

  • nyelvtan egyetemes írás, fogalmi rendszerezésen alapuló, betűket, számokat, hangjegyeket vagy ideogrammákat használó a priori mesterséges nyelv
  • tudományos latin pasigraphia ‘ua.’: görög paszi ‘mindenkinek’ ← pasz, pasza, pan ‘minden’ | lásd még: -gráfia

otofon

  • orvosi hallócső nagyothallók számára
  • német Otophon ‘ua.’: lásd még: oto- | görög phóné ‘hang’

akcentus

  • nyelvtan ejtésmód
  • nyelvtan kiejtésbeli sajátság (amely nem tökéletes az adott nyelv normái szerint, s ezzel elárulja az idegen eredetet)
  • nyelvtan, zene hangsúly, nyomaték
  • nyelvtan a hangsúly jele írott szövegben
  • nyelvtan ékezet
  • latin accentus ‘hangsúly’ ← accinere, accentum, tkp. ad-cinere ‘hangsúlyoz’: ad- ‘hozzá’ | canere, (ce)cini ‘hangot ad, énekel’
  • lásd még: kántál

rotwelsch

  • nyelvtan a német tolvajnyelv
  • német Rotwelsch ‘ua.’, eredetileg ‘csavargók és koldusok nyelve’: rot ‘kolduló’, tkp. ‘vörös’ | Welsch ‘érthetetlen beszéd’, eredetileg ‘az újlatin nyelvek (francia, olasz, spanyol) összessége’ ← ófelnémet walahisc ‘egy kelta nép, vsz. a gall régi neve’ (angol lásd még: welsh ‘walesi’)

privilégium

  • jogtudomány előjog, kiváltság
  • kedvezmény, kivétel, mentesség
  • latin privilegium ‘kivételes törvény, kiváltság’: privus ‘egyedi, elkülönített, külön-’ | lex, legis ‘törvény’

evakuáns

  • orvosi hashajtó szer
  • tudományos latin evacuans ‘kiürítő’, lásd még: evakuál

parcelláz

  • nagyobb földterületet telekkönyvezhető kis egységekre oszt
  • lásd még: parcella

elektronkondukció

  • villamosság szabad elektronok áramlása fémvezetőben és elektromos mezőben
  • lásd még: elektron1, kondukció

endemizmus

  • biológia az a jelenség, hogy egyes növény- és állatfajok csak egy adott szűk területen fordulnak elő
  • angol endemism ‘ua.’: lásd még: endémia, -izmus