denomináció jelentése

  • megnevezés, elnevezés
  • stíl körülírás a közvetlen megnevezés helyett (pl. Japán helyett "a felkelő nap országa"
  • latin denominatio ‘ua.’, lásd még: denominál

További hasznos idegen szavak

konvent

  • történelem a nagy francia forradalom törvényhozó testülete (1792–1795)
  • vallás protestáns egyházak egyetemes gyűlése
  • vallás egyes szerzetesrendek tagjainak gyűlése
  • + szerzet, rendház
  • német Konvent ‘ua.’ ← latin conventus ‘összejövetel, gyűlés’ ← convenire, conventum ‘összejön, megegyezik’: con- ‘össze’ | venire ‘jön’

legáció

  • vallás református diák prédikációs kiküldetése
  • + követség, képviselet
  • + kiküldetés
  • latin legatio ‘követség’ ← legare, legatum ‘kiküld’ ← lex, legis ‘törvény’
  • lásd még: legális
A denomináció és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

denegáció

  • tagadás, cáfolás, meghazudtolás
  • valaminek a megtagadása
  • latin denegatio ‘ua.’, lásd még: denegál

sztaroszta

  • az orosz parasztközösség legöregebbje, a falu bírája
  • orosz. ‘ua.’ ← sztarij ‘öreg’

probitás

  • megbízhatóság, becsületesség
  • latin probitas ‘ua.’ ← probus ‘derék, becsületes’

rabbinikus

  • vallás a rabbik vallásos tanításával kapcsolatos, azon alapuló
  • újkori latin rhabbinicus ‘ua.’ ← görög rhabbi ‘rabbi’ ← arámi többes szám rabbín ‘mesterek, rabbik’ ← rab ‘mester’

káderez

  • történelem (a pártállami időkben) munkára vagy beosztásra jelentkezőről adatokat gyűjt politikai megbízhatóság szempontjából
  • lásd még: káder

concha auriculare

kiejtése: konka aurikulare
  • anatómia fülkagyló
  • tudományos latin, ‘ua.’: lásd még: concha | kicsinyítő képzős auricula ‘fül, fülcimpa’ ← auris ‘fül, hallás’

prákrit

  • nyelvtan a köznép által beszélt, majd az irodalomban is felhasznált középind nyelvváltozat (szemben a megmerevedett szanszkrittal)
  • ind prákrita ‘általános, megszokott’

szufficit

iterativum

  • nyelvtan gyakorító ige
  • latin (verbum) iterativum ‘gyakorító’, tkp. ‘ismételgető (ige)’, lásd még: iteratív