decepció jelentése

  • jogtudomány rászedés, csalás
  • csalódás, kiábrándulás
  • latin deceptio ‘ua.’ ← decipere, deceptum ‘rászed’: de- ‘el’ | capere ‘vesz’

További hasznos idegen szavak

budoka

  • sport a budo-sportokat űző személy
  • japán, ‘ua.’, lásd még: budó
A decepció és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

carica

  • történelem cárné, a cár felesége
  • orosz. ‘ua.’: lásd még: cár | -ica (szláv nőnévképző)

kondrodisztrófia

  • orvosi a porcok csonttá alakulásának elégtelen volta, amely törpenövéshez vezet
  • tudományos latin chondrodystrophia ‘ua.’: lásd még: kondro- | düsz- ‘hibásan’ | trophé ‘táplálék’ ← trephó ‘táplál’

antipiretikum

  • orvosi lázcsillapító szer
  • tudományos latin antipyreticum ‘ua.’: lásd még: anti- | görög püretikosz ‘lázzal kapcsolatos’ ← püretosz ‘forróság, láz’ ← pür ‘tűz’

intracelluláris

  • biológia sejten belüli
  • tudományos latin, ‘ua.’, lásd még: intra-, celluláris

amímia

  • orvosi a beszédet normálisan kísérő arcjáték teljes hiánya
  • tudományos latin, ‘ua.’: görög a- ‘nem’ | lásd még: mimika

omnibusz

  • régi lófogatú társas bérkocsi
  • német Omnibus ‘ua.’ ←fr (voiture) omnibus ‘mindenki számára való (kocsi, hintó)’ ← latin többes szám részeshat omnibus ‘mindenkinek’ ← omnis ‘minden, egész’
  • lásd még: busz

bouquiniste

kiejtése: bukiniszt
  • használt könyvek árusa a párizsi Szajna-part mentén
  • francia, ‘antikvárius’ ← bouquin ‘ócska öreg könyv’ ← régi holland kicsinyítő képzős boekin ‘ua.’ ← boek ‘könyv’

pedagógus

  • oktatás a nevelés szakembere, tanár, tanító, oktató, óvónő
  • latin paedagogusgörög paidagogosz ‘nevelő’, tkp. ‘gyermekvezető’ | paisz, paidosz ‘fiú, gyermek’ | agógosz ‘vezető’ ← agó ‘vezet’
  • lásd még: paideia

neológus

  • nyelvtan újító, nyelvújító, az új jelenségeket helyeslő nyelvész
  • magyar, ‘ua.’, lásd még: neológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)