debellál jelentése
katonai legyőz, megver, fölébe kerekedik
latin debellare ‘(háborúban) legyőz’: de- ‘el, le’ | bellum ‘háború’
További hasznos idegen szavak
vallás a kerengő dervisek rendje a mohamedán vallásban
török , ‘ua.’ ← arab mavláná ‘mesterünk’ (a rendalapító Rúmi megszólítása)
kiejtése: pró menze
havonta, egy hónapra
latin , ‘ua.’: pro- ‘-ért, -ként’ | mensis ‘hónap’
A debellál és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
geológia üledékes kőzetanyag, kavics, homokkő, mészkő és márga keveréke, amely gyűrt hegységek lepusztulásakor keletkezik
német Molasse ‘ua.’ ← francia mollasse ‘puha, ernyedt’ ← mou, molle ← latin mollis ‘lágy’
filozófia a logicizmus elméletének híve
német Logizist ‘ua.’, lásd még: logicizmus
orvosi a baktérium pusztulása anyaga szétoldódásával
tudományos latin bacteriolysis ‘ua.’: lásd még: baktérium | görög lüó ‘szétold’
csipkelődik
magyar , ← német pikant , lásd még: pikáns
kémia etilcsoport bevitele valamely molekulába
lásd még: etil-
határ
hazai német gränitz ← német Grenze ← nyugati szláv (szorb, poláb) grenice ‘határ’ (a magyar alakra a délszláv is hatott, lásd még: granicsár
hivatalos ismételt, magasabb szintű felülvizsgálat
lásd még: szuper- , revízió
tudomány a héber nyelvvel, a zsidó műveltséggel és irodalommal foglalkozó tudományág
német Hebraistik ‘ua.’, lásd még: héber
növénytan beporzás
tudományos latin pollinisatio ‘ua.’, lásd még: pollen
földrajz sekély, homokszigetekkel elzárt tengeröböl, +morotva
velencei olasz laguna ‘ua.’ ← latin kicsinyítő képzős lacuna ‘gödör, tócsa, hézag’ ← lacus ‘medence, tó’
lásd még: lakúna
kiejtése: sztátusz in sztátu
állam az államban
latin , ‘ua.’, lásd még: státus
kémia malátacukor
angol maltose ‘ua.’: malt ‘maláta’ | -óz (cukrokra utaló toldalék)
filozófia ókori görög-római filozófiai iskola, a szenvedélymentes, természetes életmód és a szigorú erkölcs hirdetője
tudományos latin stoicismus ‘ua.’ ← stoicus , lásd még: sztoikus