prekambrium jelentése

  • geológia a földtörténeti őskor, mely kb. 570 millió évvel ezelőtt ért véget
  • lásd még: pre-, kambrium

További hasznos idegen szavak

minuszkula

  • kisbetű, kis kezdőbetű
  • alsó és felső száras betűkből álló írástípus a középkori kódex- és oklevélírásban
  • latin kicsinyítő képzős minuscula (littera) ‘kisebb fajta (betű)’ ← kicsinyítő képzős minusculus ‘parányi’, lásd még: mínusz

szaliv-

A prekambrium és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

szeborrea

  • orvosi a faggyúmirigyek fokozott működésén alapuló kórfolyamat, amely zsíros és mitesszeres arcbőrrel, korpásodó hajjal és (férfiaknál) korai kopaszodással jár
  • tudományos latin seborrhoea ‘ua.’, tkp. ‘faggyúfolyás’: sebum ‘faggyú’ | görög rhoia ‘folyás’ ← rheó ‘folyik’

jurátus

hakama

  • sport szoknyanadrág, a japán harcművészek viselete
  • japán, ‘ua.’

kozmata

  • művészet kőintarziát és márványmozaikot alkalmazó (díszítő stílus a középkori Rómában)
  • középkori latin Cosmata ‘ua.’ ← a Cosmas művészcsaládról, amely a stílust meghonosította ← görög Koszmasz, Koszmatosz, népszerű keleti keresztény vértanú szent neve

proprioreceptor

  • biológia a testrészek helyzetét és mozgását folyamatosan érzékelő idegcsoport a vázizomzatban, ízületekben és az egyensúlyi szervekben
  • latin proprius ‘saját | lásd még: receptor

szanktifikál

  • vallás megszentel, szentté avat
  • latin sanctificare ‘megszentel’: sanctus ‘szent, megszentelt’ ← sancire, sanctum ‘szentesít, felavat’ | facere ‘tesz vmivé’

blamázs

  • felsülés, baklövés, kudarc, megszégyenülés
  • ausztriai német blamage (franciás képzés) ‘ua.’, lásd még: blamál

mikrománia

  • orvosi a nagyfokú kisebbrendűségi érzésből kialakult téveszmerendszer
  • lásd még: mikro-, mánia

katapult

  • repülés az anyahajóról felszálló repülőgép kezdősebességét megnövelő berendezés
  • repülés a pilótát vészhelyzetben az ülésével együtt kivető s ejtőernyővel leszálló szerkezet
  • angol catapult ‘ua.’, lásd még: katapulta

laikus

  • vallás nem egyházi kötelékbe tartozó (személy)
  • vallás az egyházi rendet föl nem vett (szerzetes)
  • orvosi, jogtudomány nem szakképzett, hozzá nem értő, kívülálló
  • átvitt értelemben avatatlan, botcsinálta, kontár (személy)
  • középkori latin laicus ‘a köznéphez tartozó, világi’ ← görög laikosz ‘ua.’ ← laosz ‘nép’

petrogén

  • geológia a földkéreg kőzeteiben feldúsuló (kémiai elemek)
  • görög petrosz ‘kő’ | lásd még: -gén

magnetizmus

  • fizika a mágnesesség jelensége
  • német Magnetismus ‘ua.’, lásd még: mágnes, -izmus

affrikálódás

  • nyelvtan réshang átalakulása dörzshanggá, azaz zár-réshanggá, pl. sz←c
  • lásd még: affrikáta