zene billentyűs húros hangszer, a zongora elődje, amelyben a húrokat tüske pendíti meg
olasz röv cembalo, eredetileg clavicembalo ← középkori latinclavicymbalum ‘ua.’: latinclavis ‘kulcs’, középkori latin ‘hangszerbillentyű’ | cymbalum ← görögkümbalon ‘húros hangszer’ ← kümbé ‘csésze’ (talán a hangszer alakjára utalt)
tudományos latin, ‘ua.’: görögpro- ‘előre’ | gnathosz ‘felső állcsont’
A csembaló és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
franciakicsinyítő képzősbourrette ‘a selyemgubó legfelső rétege, ebből való, gyengébb minőségű selyemszál’ ← bourre ‘hullott szőr’ ← késő latinburra ‘ua.’
vallás 1701-ben alapított örmény katolikus szerzetesrend, amelynek nyugat-európai rendházai az örmény diaszpóra kulturális centrumai, a nyelv és irodalom ápolói lettek
az alapító Szebasztaci Mehitár nevéről | -ista (vkinek a követőjére utaló toldalék)