offícium jelentése

  • hivatali tisztség
  • kötelezettség
  • vallás a papi zsolozsma
  • latin officium, eredetileg *opificium ‘kötelesség, hivatal’, tkp. ‘munkavégzés’: opus ‘munka, mű’ | facere ‘csinál’
  • lásd még: opusz

További hasznos idegen szavak

ripsz

  • textilipar bordázott kelme, főleg bútorszövet
  • angol többes szám ribs ‘bordák’

silabizál

  • szótagolva, betűzve, nehézkesen olvas
  • középkori latin syllabizaregörög szüllabidzó ‘szótagol’ ← szüllabé ‘szótag’, lásd még: szillabikus
A offícium és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

brutalitás

  • állatiasság, kegyetlenség, durvaság, erőszakosság
  • újkori latin brutalitas ‘ua.’, lásd még: brutális

futurizmus

  • irodalom, művészet az erő és sebesség kultuszát hirdető formabontó irányzat a 20. század elején
  • olasz futurismo ‘ua.’: futuro ‘jövő’, lásd még: futurum | lásd még: -izmus

menóra

  • vallás hétágú gyertyatartó mint zsidó kultikus tárgy
  • héber mánórá ‘ua.’, tkp. ‘gyertyaszál’

angiektázia

  • orvosi véredénytágulás, értágulás
  • tudományos latin angiectasia ‘ua.’: görög angeia ‘edény, tartály, ér’ | ektaszisz ‘megnyúlás’ ← ektainó ‘kinyújt’: ek- ‘ki’ | tainó ‘nyújt’

fitt

  • ereje teljében lévő, munkabíró
  • angol fit ‘alkalmas, illő’, ill. ‘csatol, illeszt, hozzáköt’ ← skandináv (pl. óizlandi fittja ‘hozzáköt)’

szinonimika

  • nyelvtan a rokonértelműség jelenségével foglalkozó nyelvtudományi ág
  • német Synonymik ‘ua.’, lásd még: szinonima

metafilozófia

  • filozófia a bölcselet fogalmait és a bölcseleti megismerés sajátosságait vizsgáló felsőbb szintű tudomány
  • lásd még: meta-, filozófia

sibbolet

  • varázsszó, kulcsszó
  • héber, ‘kalász’ (Jefte katonái e szó kimondatásával ismerték fel az ellenséget, lásd még: Bír 12, 6-7)

szemantikus

  • nyelvtan jelentéstani
  • filozófia a szó jelentésének és a valóságnak a kapcsolatát vizsgáló (bölcseleti elmélet)
  • angol semantic ‘ua.’ ← görög szémantikosz ‘jelentéssel bíró’ ← szémainó ‘jelent (vmit)’ ← széma ‘jel’