biológia jelentése
élettan, élettudomány
természetrajz, természetismeret
tudományos latin biologia ‘ua.’: görög biosz ‘élet’ ← bioó ‘él’ | lásd még: -lógia
További hasznos idegen szavak
A biológia és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
néprajz a magyarországi cigányság egyik csoportja, amely a magyar mellett a román nyelvet használja, és Erdélyből vagy a Bánságból ered
e nép nyelve, e néphez tartozó személy
román b % iaş ‘fürdős’, b % ieş ‘bányász’
kémia porcenyv, állati porcokból főzött ragasztó
angol chondrin ‘ua.’: görög khondrosz ‘mag, szemcse, porcogó’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
jobbít, javít, fejleszt
mezőgazdaság talajjavítást végez
német meliorieren ‘ua.’ ← késő latin meliorare, melioratum ‘jobbít’ ← latin középfok melior ‘jobb’ ← bonus ‘jó’
történelem a halottakról való megemlékezés napjai az ókori Rómában február vége felé
latin többes szám semlegesnemű , ‘ua.’ ← parentalis ‘szülőkkel kapcsolatos’ ← parens, parentis ‘szülő’ ← parere ‘szül’
orvosi több okra visszavezethető
tudományos latin pluricausalis ‘ua.’: középfok plus, pluris ‘több’ | causa ‘ok, ügy’
2
neheztelés, rejtett harag
magyar pikk(je van rá) ← német (einen) Pik (auf jmndn haben) ← francia pique ‘lándzsa, szúrás, neheztelés’, lásd még: pika
beszivárog, beszüremkedik, beszívódik
+ kieszel
középkori latin infiltrare ‘ua.’: in- ‘bele’ | középkori latin filtrum ‘nemez szűrő’, lásd még: filter
leleplez
német demaskieren ← francia démasquer ‘ua.’: dé(s)- ← latin dis- ‘el, félre’ | lásd még: maszkíroz
szolgai, szolgalelkű, talpnyaló, alázkodó
latin servilis ‘szolgai’ ← servus ‘szolga, rabszolga’
lásd még: szervusz
kiejtése: kasszációne
zene szabadban előadott, szerenád- vagy szvitszerű zeneszám
olasz , ‘búcsúzás’ ← cassare ‘távozik, búcsúzik’ ← latin cassus ‘üres’