auktor jelentése
tekintélyes (főleg ókori) szerző
alkotó, író
latin auctor ‘ua.’ ← augere, auctum ‘növel, emel’
További hasznos idegen szavak
kiejtése: bozsole
gyors érlelés után frissen fogyasztott, üde francia burgundi vörösbor
termelési körzete, Beaujolais tájegység nevéből
játék az osztótól jobbra ülő játékos mint hívó a tarokkbannémet Vorhand ‘ua.’, tkp. ‘elülső kéz’: vor ‘előtt’ | Hand ‘kéz’
A auktor és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
anatómia végbéltáji, a végbéllel kapcsolatostudományos latin rectalis ‘ua.’, lásd még: rectum
orvosi lázroham, lázas állapottudományos latin pyrexia ‘ua.’ ← görög püresszó ‘belázasodik’ ← pür ‘tűz’
oktatás szugesztiós hatáselemeket felhasználó oktatási módszerlásd még: szuggesztió | latin -paedia ← görög paideia ‘oktatás’ ← paideuó ‘oktat’ ← paisz, paidosz ‘gyermek’
lásd még: pedagógia
állam az államban, egy alárendelt szerv vagy intézmény hatalmi túltengése, a felsőbb szerv hatáskörének kisajátítása
latin , ‘ua.’, lásd még: impérium
jelzés, eligazítás
orvosi javallatlatin indicatio ‘ua.’, lásd még: indikál
bizalmas csók, csókolózásnémet hangutánó szó Schmatz ‘cuppantás, csók’
arcátlanság, pimaszság
latin insolentia ‘ua.’, lásd még: inszolens
kiejtése: bellepok
történelem az első világháború előtti évtizedek életérzése Franciaországbanfrancia ‘szép korszak’: beau, belle ← latin bellus ‘szép’ | époque ‘korszak, időszak’ ← latin epocha , lásd ott
trónra emel, megkoronáz
vallás főpapot beiktatnémet inthronisieren ‘ua.’: latin in- ‘bele, rá’ | thronus ← görög thronosz ‘trón’
halom, rakás
német Stoss ‘löket, rakás’ ← stossen ‘lök’
néprajz a török, mongol, mandzsu és tunguz népekre vonatkozónyelvtan e népek feltehető, de máig vitatott nyelvi közösségével kapcsolatosaz őshazaként feltételezett Altaj hegység nevéről ← török ala-da; kiejtése: aladáj ‘tarka hegy’
