batolit jelentése

geológia mélységi kőzet
angol batholith ‘ua.’: görög bathosz ‘mélység’ | lithosz ‘kő’

További hasznos idegen szavak

kommandantúra

katonai parancsnokság
német Kommandantur ‘ua.’, lásd még: kommandáns

depiláció

szőrtelenítés
angol depilation ← francia dépilation ‘ua.’, lásd még: depilál

A batolit és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

genealógia

biológia leszármazástan, az élőlények fejlődéstörténetével foglalkozó tudomány
történelem egy család, nemzetség leszármazási rendje, vérvonal, családfa
történelem az ezzel foglalkozó segédtudomány
tudományos latin, görög genealogia ‘nemzetségtábla’: görög genea ‘törzs, nem, nemzedék’ ← gennaó ‘nemz’ | lásd még: -lógia

con leggerezza

kiejtése: kon leddzserecca

zene könnyedén (adandó elő)
olasz, ‘könnyedséggel’: con ← latin cum ‘-val’ | ← leggero ‘könnyű’ ← késő latin leviarius ← ‘könnyed’ ← levis ‘könnyű’
lásd még: lezser

gulág

történelem a Szovjetúnióban fennállt kényszermunkatáborok rendszere
(lazább szóhasználatban) szovjet kényszermunkatábor
orosz GULag ← Glavnoje Upravljenje Lagerej ‘lágerek főigazgatósága’: glavnij ‘fő’ ← glava ‘fő, vezető’ ← golova ‘fej’ | upravljenje ‘igazgatóság’ ← (u)pravitj ‘igazgat’ ← pravij ‘helyes, igaz’ | lagerj, lásd még: láger

longitudo

kiejtése: longitúdó

földrajz, csillagászat hosszúság, hosszúsági fok
latin longitudo, longitudinis ‘hosszúság’ ← longus ‘hosszú’

frequentál

lásd még: frekventál

operál

orvosi műt, sebészeti műtétet végez
ténykedik, működik, munkálkodik
pejoratív ügyködik, ügyeskedik, manipulál
latin operari, operatus ‘ténykedik, dolgozik’ ← opus, operis ‘munka’

aszteizmus

irodalom finom irónia, szellemesség
latin asteismus ← görög aszteiszmosz ‘ua.’ ← aszteiosz ‘finom, kifinomult, szellemes’, eredetileg ‘városi, városias’ ← asztü, aszteósz ‘város’ (a vidékkel szembeállítva)