bariton jelentése
zene középmély férfi énekhang
zene ilyen hangú énekes
zene régi csellószerű, hathúros vonóshangszer
német Bariton ‘középmély énekhang’, Baryton ‘hangszer’ ← olasz baritono ‘bariton énekes’: görög barüsz ‘súlyos’ | tonosz ‘hang’, lásd még: tónus
További hasznos idegen szavak
textilipar poliészter alapanyagú műszál
német Diolen , márkanév
A bariton és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
futár, hírvivő, hírnök
német Kurier ← francia courrier ← olasz corriere ‘ua.’ ← correre ‘fut’ ← latin currere ‘ua.’
lásd még: kurrens
rábeszél, rávesz, rábír
latin persuadere ‘ua.’: per- ‘át, egészen’ | suadere ‘tanácsol, javasol, meggyőz’, tkp. ‘kedvessé, kezessé tesz’ ← suavis ‘édes, kedves, szelíd’
lásd még: sváda
tudomány az indológiai tudomány művelője
magyar , ‘ua.’, lásd még: indológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
tréfás kitüntetés, érem, érdemérem, rendjel
nagyobb folt
bajor-osztrák kicsinyítő képzős blätchen ‘káposztalevél, salátalevél’ ← német Blatt ‘levél’
textilipar mintás plüss bútorhuzat
német Mokett ← francia moquette ‘ua.’ ← ?
kiejtése: lokatívusz
nyelvtan hol? kérdésre felelő helyhatározói eset egyes nyelvek névszóragozásában
latin (casus) locativus ‘elhelyező (eset)’ ← locare ‘elhelyez’ ← locus ‘hely’
lásd még: loco
vallás világiasság, világi jelleg
politika a közélet megszabadítása a vallásos kötöttségektől, ennek követelése
német Laizismus ‘ua.’, lásd még: laikus
nyelvtan mássalhangzó visszaalakulása dörzshangból réshanggá (pl. c←sz, cs←s)
francia dés- ← latin dis- ‘el, le, vissza’ | lásd még: affrikálódás
kiejtése: homó erektusz
biológia két lábon járó előember
latin , ‘felegyenesedett ember’: homo ‘ember’ | erigere, erectum ‘felállít’
lásd még: erekció
végső, utolsó, lezáró
zene záróhang az ún. egyházi hangnemekben
latin finalis ‘ua.’, tkp. ‘végső, határoló’ ← finis ‘határ, vég’
lásd még: finánc , finesz , finis , finitizmus , infinitezimális , infinitivus