atipikus jelentése

  • szabálytalan, szokatlan
  • német atypisch ‘ua.’: görög a- ‘nem’ | lásd még: tipikus

További hasznos idegen szavak

radioizotóp

inzuláció

  • biológia a földrajzi elszigetelődés hatása a fajok kialakulására, ill. konzerválódására
  • tudományos latin insulatio ‘ua.’ ← késő latin insulare ‘elszigetel’ ← insula ‘sziget’ ← ?
  • lásd még: inzulin, izolál
A atipikus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

hasard

mentális

  • észbeli, értelmi
  • középkori latin mentalis ‘ua.’ ← mens, mentis ‘ész, értelem’

despotizmus

  • önkényuralom, zsarnokság
  • német Despotismusfrancia despotisme ‘ua.’, lásd még: despota, -izmus

poliglottizmus

  • nyelvtan többnyelvűség
  • német Polyglottismus ‘ua.’, lásd még: poliglott, -izmus

provis-

affirmál

  • állít, erősít, bizonyít
  • jóváhagy, helybenhagy
  • latin affirmare, affirmatum, tkp. ad-firmare állít, erősít’: ad- ‘hozzá, meg-’ | firmare erősít ← firmus ‘erős, szilárd’
  • lásd még: firma

ionométer

  • fizika a levegőben lévő ionok számát, ill. koncentrációját mérő műszer
  • német Ionometer ‘ua.’: lásd még: ion | görög metreó ‘mér’

políroz

  • csiszol, fényez, fényesít
  • német polierenfrancia polirlatin polire ‘ua.’
  • magyar palléroz
  • lásd még: politúr

aggraváció

  • súlyosbítás, súlyosbodás
  • orvosi a betegség tüneteinek eltúlzása
  • latin aggravatio ‘ua.’, lásd még: aggravál

monódia

  • zene egyszólamúság
  • középkori latin monodia ‘ua.’ ← görög monódia ‘kíséret nélküli ének’: monosz ‘egyedüli’ | ódé ‘ének’

perpetuális

  • állandó, folytonos, szakadatlan
  • késő latin perpetualis ‘ua.’ ← latin perpetuus ‘szakadatlan, folytonos’: per- ‘át, végig’ | petere ‘rohan’
  • lásd még: petíció

jus placeti

kiejtése: jusz placeti
  • történelem tetszvényjog, az uralkodó joga, hogy csak a neki tetsző egyházi határozatok kihirdetését engedélyezze
  • latin, ‘ua.’: ius, iuris ‘jog, törvény, igazság’ | középkori latin placetum ‘tetszvény, az, ami tetszik’ ← placet ‘tetszik (neki)’ ← placere ‘tetszeni’

labiális

  • nyelvtan ajakkerekítéses (magánhangzó: a, o, u, ö, ü)
  • nyelvtan az ajkak alkotta zárral képzett (mássalhangzó), lásd még: bilabiális, labiodentális
  • tudományos latin labialis ‘ua.’ ← labium ‘ajak’

kvadriga

  • történelem kétkerekű, négylovas ókori római kocsi
  • latin quadriga ‘ua.’: quatuor ‘négy’ | iugum ‘iga’