asszertórius jelentése

  • állító, kijelentő, megerősítő
  • logika valamit tényként állító
  • késő latin assertorius ‘ua.’ ← assertor ‘valamire jogot formáló’ ← asserere, assertum ‘kijelent, követel’: ad- ‘hozzá’ | serere ‘illeszt’

További hasznos idegen szavak

izomer

  • kémia egy másik vegyülethez képest azonos atomokból álló, de eltérő molekulaszerkezetű (vegyület)
  • német isomer ‘ua.’, lásd még: izoméria
A asszertórius és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

periódus

  • (visszatérő) szakasz, időköz
  • szabályosan ismétlődő jelenségek egy szakasza, egység, ütem
  • idő, időszak, korszak
  • + nyelvtan körmondat
  • latin periodusgörög periodosz ‘körfordulat, szakasz’: lásd még: peri- | hodosz ‘út’

fotométer

  • fénymérő
  • német Photometer ‘ua.’, lásd még: fotometria

restaurátor

  • művészet műalkotások helyreállításával foglalkozó szakember
  • latin restaurator ‘ua.’, lásd még: restaurál

interveniál

  • közbelép, közbenjár
  • latin intervenire, interventum ‘közbelép, közbenjár’: inter- ‘között, közbe’ | venire ‘jön’

couéizmus

kiejtése: kuéizmus
  • orvosi önszuggesztión alapuló régi gyógyeljárás
  • kezdeményezőjéről, E. Coué francia gyógyszerészről | lásd még: -izmus

éteri

  • mennyei, égi, légies, finom
  • lásd még: éter

interskoláris

  • iskolaközi
  • tudományos latin interscholaris ‘ua.’: inter ‘között’ | schola ‘iskola’ ← görög szkholé, lásd még: skolasztika

licorne

kiejtése: likorn
  • mitológia egyszarvú, unikornis
  • francia, ‘ua.’ ← késő latin ulicornis (nnln elhasonulással) ← latin unicornis, lásd még: unikornis

nilota

  • néprajz a Nílus felső és középső folyása vidékén élő negrid népek összefoglaló neve
  • nyelvtan e népek szudáni-guineai nyelveinek csoportneve
  • latin Nilotagörög Neilotész ‘Nílus-menti’ ← Neilosz ‘Nílus’

kenózis

  • vallás Krisztus önkiüresítése, azaz lemondása isteni természetéről és hatalmáról azáltal, hogy emberi alakban megtestesült (a korai keresztény teológia kulcsszava Szent Pál egy kitétele nyomán, filozófia 2,7)
  • görög kenoszisz ‘kiürülés’ ← kenoomai ‘kiürül’ ← kenosz ‘üres’
  • lásd még: kenotáfium

dodekasztülosz

  • építészet homlokzati oldalán tizenkét oszlopos ókori templom vagy más építmény
  • görög, ‘ua.’: dodeka ‘tizenkettő’ | sztülosz ‘oszlop’

in regula

  • szabály szerint
  • latin, ‘ua.’: in ‘-ban’ | lásd még: regula

pegazus

  • mitológia az ógörög regék szárnyas paripája, a szárnyaló költői ihlet jelképe
  • latin Pegasusgörög Pégaszosz ‘ua.’ ← pégé ‘forrás’ (a ~ patái forrásokat fakasztottak)

moszkovita

  • történelem (a Szovjetunió fennállása idején) a szovjet irányvonalat szolgaian követő külföldi kommunista vezető
  • Moszkva latin Moscovia nevéből