asszertórius jelentése

  • állító, kijelentő, megerősítő
  • logika valamit tényként állító
  • késő latin assertorius ‘ua.’ ← assertor ‘valamire jogot formáló’ ← asserere, assertum ‘kijelent, követel’: ad- ‘hozzá’ | serere ‘illeszt’

További hasznos idegen szavak

evakuáns

  • orvosi hashajtó szer
  • tudományos latin evacuans ‘kiürítő’, lásd még: evakuál

káté

A asszertórius és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

smokk

  • előkelősködő, szellemességét fitogtató ember
  • bogaras, különc ember
  • német Schmock ‘gerinctelen újságíró’ (Freiligrath "A zsurnaliszta" című színművének ilyen nevű alakjáról)

duplikátum vagy duplum

  • másodpéldány
  • hivatalos másodlat, hivatalos iratról kiállított, azonos érvényű dokumentum
  • latin duplicatum ‘ua.’, lásd még: duplikál

mehitarista

  • vallás 1701-ben alapított örmény katolikus szerzetesrend, amelynek nyugat-európai rendházai az örmény diaszpóra kulturális centrumai, a nyelv és irodalom ápolói lettek
  • az alapító Szebasztaci Mehitár nevéről | -ista (vkinek a követőjére utaló toldalék)

biokerámia

  • kémia olyan kerámiai anyag, amely sérült vagy hiányzó testrészek, testszövetek pótlására élettanilag alkalmas
  • lásd még: bio-, kerámia

szexus

  • orvosi élettani, biológiai nem
  • latin sexus ‘ua.’ ← (?) secare, sectum ‘vág, metsz’

katekizmus

  • vallás a (katolikus) vallás vagy egy tan alapelemeit kérdés–felelet formájában feldolgozó könyv
  • latin catechismus ‘hitoktatás’ ← görög katékhiszmosz ‘tanítás’ ← katékheó ‘tanít, oktat’: kata- ‘szembe’ | ékheó ‘zeng, kiált’
  • lásd még: echó

bekrepál

  • bizalmas felfordul, megdöglik
  • elromlik, bedöglik
  • német krepieren ‘ua.’ ← olasz crepare ‘megreped, felfordul’ ← latin crepare ‘zúg, dörög’

interskoláris

  • iskolaközi
  • tudományos latin interscholaris ‘ua.’: inter ‘között’ | schola ‘iskola’ ← görög szkholé, lásd még: skolasztika

okkultáció

  • csillagászat fedés, csillagfedés, takarás, egyik égitest takarása egy másik által a földi nézőpont felől
  • latin occultatio ‘ua.’ ← gyakorító occultare ‘elfed’, lásd még: okkult

egzisztenciális

  • filozófia a létezésre vonatkozó
  • a megélhetéssel kapcsolatos
  • középkori latin existentialis ‘ua.’, lásd még: egzisztencia

onkocitológia

  • orvosi a daganatos sejtekkel foglalkozó tudományág
  • tudományos latin oncocytologia ‘ua.’, lásd még: onkocita, -lógia

inzsellér

  • földmérő
  • magyar, (nn←nl elhasonulás eredménye) eredetileg inzsenér ← német Ingenieur kiejtése: inzseniőrfrancia ingénieur ‘mérnök’ ← középkori latin ingenium ‘hadi gépezet’, lásd még: ingénium

sztereometria

  • geometria térmértan, a testek és térbeli alakzatok mértani tulajdonságait vizsgáló tudományterület
  • angol stereometry ‘ua.’, lásd még: sztereométer

kólibacilus

  • orvosi a vastagbélflórához tartozó és az emésztéshez szükséges, de szájon át kórokozó hatású baktérium
  • német Kolibakteriumlatin coli bacterium ‘a vastagbél baktériuma’ ← columgörög kolon ‘vastagbél’

diszkontinuitás

  • szakadás, a folytonosság hiánya
  • matematika szakadás függvényben
  • hézag, hézagosság
  • tudományos latin discontinuitas ‘ua.’, lásd még: diszkontinuus