anikonikus jelentése
vallás a természeti erőket istenképek formájában még nem ábrázoló, csak természeti tárgyakat imádó (vallási fázis természeti népeknél)angol aniconic ‘ua.’: görög a(n)- ‘nem’ | eikon ‘kép’lásd még: ikon
További hasznos idegen szavak
történelem az uralkodóházzal kapcsolatosújkori latin dynasticus ‘ua.’ ← görög dünasztikosz ‘korlátlan hatalmú’, lásd még: dinaszta
A anikonikus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
csatlós, fegyvernök
német Satellit ‘ua.’ ← francia satellite ‘ua.’ ← latin satelles, satellitis ‘testőr, kísérő’ ← (?) etruszk
történelem rézkőkor, a kőkorból a rézkorba való átmenet időszakatudományos latin chalcolithicum ‘ua.’: görög khalkosz ‘réz’ | lithosz ‘kő’
diplomácia kiküldetés, követség, követi megbízásjogtudomány kihelyezés valaminek a birtokábóllatin exmissio ‘ua.’ ← exmittere ‘kiküld’: ex- ‘ki, el’ | mittere ‘küld’lásd még: emittál , intermittens , misszále , misszilis , misszió
történelem keleti gótlatin többes szám Ostrogothi ‘ua.’: germán ostr- ‘keleti’ (pl. ófelnémet ostar , óizlandi austr ‘ua.’) | lásd még: gót
filozófia az okozati összefüggések létét elutasító bölcseleti irányzatgörög a- ‘nem’ | lásd még: kauzalitás
zene gyorsítva (adandó elő)olasz , ‘ua.’ ← affrettare ‘siettet’: ad- ‘oda’ | frettare ‘dörzsöl’ ← latin fricare, frictum ‘dörzsöl’lásd még: affrikáta , frikció
rokonszenvez valakivel, kedveli, vonzódik hozzá
német sympathisieren ← francia sympathiser ‘ua.’, lásd még: szimpatikus
nyelvtan az r hang belépése más hang (főleg sz hang) helyébe (pl. német kiesen , kor, erkoren ‘választ’)német Rhotazismus ← görög rhó ‘r betű’
művészet vallásos rendeltetésű ókori föld alatti helyiség, pl. etruszk sírboltgörög , ‘föld alatt lévő’: hüpo ‘alatt’ | gé, gaia, geo- ‘föld’
hivatalos aláírásra meghatalmazott személyközépkori latin signatarius ‘ua.’ ← signare, signatum ‘megjelöl, aláír’, lásd még: szignó
