pátosz jelentése
hév, szenvedély, emelkedettség
szónokiasság, dagály, fellengzősség
görög pathosz ‘szenvedés, indulat, szenvedély’ ← paszkhó ‘elvisel, elszenved’
lásd még: patergia , patetikus , pato-
További hasznos idegen szavak
biológia a tápenergia (kalória) azonossága két különféle élelmiszer eltérő mennyisége között
német Isodynamie ‘ua.’, lásd még: izodinám
biológia antigének oldható összekapcsolása a hatásukra keletkezett antitestekkel, amely lehetővé teszi az előbbiek felismerését
lásd még: immúnis , adszorpció
A pátosz és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
orvosi gennyesedés, gennyürítés
tudományos latin suppuratio ‘ua.’, lásd még: szuppuráns
ünnepi
szüneti, szünidei
latin , ‘ua.’ ← többes szám feriae ‘ünnep’
vékony, átlátszó, természetes (cellulóz) alapú műanyag hártya
francia cellophane márkanév: cellu(lóz) (lásd ott) | görög (dia)phan(ész) ‘átlátszó’: dia ‘át’ | phainomai ‘látszik’
történelem ismeretlen eredetű mezopotámiai nép, amely a Kr.e. 4. évezredben fejlett városi kultúrájú birodalmat hozott létre
nyelvtan e nép kihalt nyelve, amely ékírásos emlékekben maradt fenn
német Sumer ← sumér Sumir ‘birodalmuk saját neve’
kémia különböző forráspontú folyadékok elegyének felbontása szakaszos lepárlással
német Dephlegmation ‘ua.’: latin de- ‘el, szét’ | görög phlegma ‘tűz, hév’ ← phlegó ‘gyújt, tüzel’
lásd még: flegma
alaktalan, formátlan, torz
tudományos latin difformis , tkp. dis-formis ‘alaktalan, torz’: dis- ‘el, szét’ | forma ‘alak’
+ gyógyszerészet erős, drasztikus hatású gyógyszer
tudományos latin (medicina) heroica ‘erős (gyógyszer)’, lásd még: heroikus
az intendáns hivatala, ténykedése
+ hadbiztosság
német Intendatur ‘ua.’, lásd még: intendáns
ókori görög hosszmérték, a hüvelyk megfelelője, 1,9 cm
görög , ‘ua.’, tkp. ‘ujj’